Magyarországon az egyik legnagyobb a lábamputációk aránya az EU-ban, évente 100 ezer emberből 42 esetben végzik el.
A lábamputációk száma országonként nagy különbséget mutat, hazánkban azonban az Európai Unióban is az egyik a legmagasabb a beavatkozás aránya. A lábamputációra gyakoriság szerint sor kerülhet érbetegség és cukorbetegség, trauma, tumor, gyulladás, végtag-fejlődési rendellenességek és egyéb okok miatt. Az érbetegségek a lábamputációk több mint 80%-áért felelősek. Dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük az érbetegségek kezeléséről és a lábamputáció megelőzéséről.
Magyarországon évente 100 000 emberből 42 esetben végeznek lábamputációt. Összehasonlítva, Svédországban ez a szám évente 20-35 közötti 100 000 lakosra nézve. Idősekben, férfiakban, cukorbeteg, dohányos, érszűkületes betegekben az arány még sokkal magasabb. Ismert, hogy cukorbetegekben a lábamputáció akár 15x gyakoribb is lehet, mint a nem cukorbetegekben. Cukorbetegségben a helyzetet az is bonyolítja, hogy perifériás verőérbetegség jelenléte nélkül az ún. diabeteses láb szindróma talaján is történhet végtagvesztés. A diabeteses láb szindrómát keringési zavar, csont-és ízületi eltérések és idegkárosodás (neuropathia) alkothatja, és következtében akár egy banális sebből kialakuló fertőzés rövid időn belül a lábujj vagy a végtag elvesztéshez is vezethet. Egyetértés van abban, hogy a diabetes miatti felesleges lábamputációk szűrővizsgálattal, a betegek felvilágosításával, a betegség megfelelő kezelésével, és a betegek kellő odafigyelésével nagymértékben csökkenthetők.
Az érszűkület előfordulása bizonyos állapotok, betegségek során gyakoribb, így ezek fennállásakor rendszeres szűrés javasolt, akár tünetmentesen is. Ilyen állapot például az idős kor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés (főleg stroke, szívinfarktus) után, valamint akkor is, ha a családban előfordult már érszűkület. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll. Az érszűkület típusos tünetei esetén minden esetben fontos, hogy az illető orvoshoz forduljon.
Alsó végtagi érszűkület tünetei, jelei:
· hűvös, sápadt végtag vagy lividitás, bőrpirosság
· töredezett körmök, körömgomba, hiányzó szőrzet
· Járáskor a lábszár, comb vagy farpofa területén jelentkező fájdalom, vagy zsibbadás, mely megálláskor múlik (“kirakatnéző betegség”)
· súlyos tünetek: seb, fekély, elfeketedés a lábujjakon, sarkon
A perifériás verőérbetegséget a boka-kar index meghatározásával igazolják. A vizsgálat a karokon és a lábakon elvégzett vérnyomásmérésekből áll. Az index és klinikai tünetek alapján megállapítható a betegség súlyossága. Amputáció veszélye a súlyos, már nyugalomban is fájdalmat okozó sebek, fekélyek, szövetelhalás esetén áll fenn. E tünetek jelenlétekor a végtag keringése kritikusan alacsony. Ezen tünetek esetén a szakorvosi vizsgálat nem tűr halasztást. Sajnos, nagyon sokszor a betegek a háziorvosuk felé sem jelzik ezeket a panaszokat, és otthon, különböző krémekkel kezelve a már liluló, feketedő lábujjaikat, várják a gyógyulást. A késlekedés helyrehozhatatlan károkat okozhat, és a végtag elvesztéséhez is vezethet.
Az angiológus elmondása szerint az amputációk számának csökkentéséhez, több úton is el kell indulni. Kiemelt jelentőségű az ismert kockázati tényezők korai felismerése, kezelése- ez hosszú távú megelőzést jelent. Az érszűkület szűrésével és megfelelő kezelésével középtávon csökkenthető az amputációk száma. Súlyos érszűkületes tünetek és cukorbeteg fekélyes láb esetén fontos a korai orvoshoz fordulás és a szakszerű orvosi kezelés- ekkor az épp fennálló amputáció veszélye hárítható el. Az amputációk elkerülése nemcsak egyéni, családi, de össztársadalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű és fontosságú.