Genetikai módosításhoz csak akkor nyúlunk, ha már minden más kudarcot vallott, ez csak a legutolsó szalmaszál.
Az idegrendszeri folyamatoknál alkalmazott őssejtterápiák kutatása áttörés előtt áll - mondta a témában rendezett budapesti konferencia után az InfoRádiónak Orbánt Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa. Elérkeztek ezek a kutatások egy olyan pontra, amikor nemcsak a rossz tulajdonságot tudják gyógyítani, hanem csírájában meg tudják változtatni a genetikai problémákat.
Egyre inkább megismerik azokat az idegrendszeri őssejteket, amelyeket ha el tudnak különíteni, izolálni tudnak, akkor talán
létre tudnak hozni őssejtként viselkedő idegsejteket. "Ezeket ha beültetik egy elroncsolódott gerincvelőbe, akkor a remények szerint tudják pótolni az ottani sejteket. Itt várható áttörés, mert ezek voltak azok a betegségek, amelyekkel korábban az orvosok nem tudtak mit kezdeni - mondta Orbánt Tamás.
E módszerek nagy része egyáltalán nincsenek még jelen a gyógyászatban. Csupán néhány eljárást alkalmaznak, például a vérképző sejteket érintő, leukémiás esetekben.
"Genetikai módosításhoz csak akkor nyúlunk, ha már minden más kudarcot vallott, ez csak a legutolsó szalmaszál. Azért, mert ezek nagyon költséges eljárások, illetve mert még nem tudjuk, mennyire biztonságos ez. Hiszen ha egy élőlény genetikájába belenyúlok, évmilliók alatt kialakult kényes egyensúlyokat bonthatunk meg" - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének munkatársa.