BAKI – ha ilyen bakit látsz, hívd a mentőket!

Október 29-e minden évben a stroke világnapja, amikor szerte a világon, így hazánkban is arra hívják fel a szakemberek figyelmet, hogy a stroke azonnali felismerése és mielőbbi ellátása életet menthet! A Strokeinfó Alapítvány a világnap kapcsán hangsúlyozni kívánja, hogy hazánkban szélütés következtében minden félórában elveszítünk egy emberéletet, másfelől aki túléli, megfelelő rehabilitáció nélkül akár élete végéig rokkanttá vagy fogyatékossá válhat!

Stroke-ról (szélütésről, gutaütésről) akkor beszélünk, ha az agy egy részének vérellátása megszűnik, vagy csökken, így az agyszövet nem tud oxigénhez és tápanyaghoz jutni. Ilyen esetben az agysejtek percek alatt elpusztulnak. A szélütés ezért sürgős orvosi vészhelyzet, mert minél előbb kap a beteg megfelelő ellátást, annál nagyobb lesz az esélye az életre és minél teljesebb felépülésre.

Mivel ilyenkor valóban minden perc számít, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, milyen jelekre figyeljünk, milyen esetekben gyanakodjuk stroke-ra, és mit kell tennünk, ha valakin ezeket a tüneteket tapasztaljuk. A stroke tünetei nagyon sok esetben mindenféle előjel nélkül jelentkezhetnek, leggyakrabban: zavartság, összeszedetlen beszéd, szédülés, járási nehézség, mozgáskoordinációs problémák, végtag- vagy arczsibbadás (különösen a test egyik oldalán), fejfájás, hányás, ájulás, esetleg csuklás, vagy nyelési nehézségek.

Az angolból átvett FAST (a szó jelentése: gyors) betűszóhoz kapcsolódó módszer megismerése és elsajátítása segíthet a stroke felismerésében, így akár életet is menthetünk!

F (Face = Arc): stroke esetén gyakori, hogy az arc egyik fele zsibbad, vagy meg is ereszkedik. Ezt tegyük: Kérjük meg a beteget, hogy próbáljon meg mosolyogni! Tipikus esetben az arc egyik felének elernyedése miatt ez csak félig fog sikerülni.

A (Arms = Karok): intő jel, ha az érintett megpróbálja felemelni karjait, de nem sikerül felemelnie, vagy nem tudja megtartani. Ezt tegyük: kérjük meg a beteget, hogy emelje a feje fölé mindkét karját!

S (Speech = Beszéd): előfordul, hogy a szélütés következtében az illető meg sem tud szólalni, vagy beszéde zavaros, nehezen érthető. Ezt tegyük: kérjük meg a beteget, hogy ismételjen el egy egyszerű mondatot!

T (Time = Idő): Ezt tegyük: ha a felsorolt tünetek akármelyike jelentkezik, AZONNAL mentőt kell hívni a 104-es telefonszámon vagy a 112-es általános segélyhívón, mivel minden perc számít.

A Strokeinfó Alapítvány betegszervezet átültette magyar nyelvre a fenti betűszót, ami így:

Beszéd (S= Speech) nehézsége

Arc (F = Face) lekonyulása

Karok (A = Arms) gyengesége

Idő (T (= Time) időben hívni a mentőket!

BAKI – ha ilyen bakit látsz, hívd a mentőket!

Tévedés azt gondolni, hogy a stroke csak az idős korosztály betegsége, sajnos egyre fiatalabb korban is veszélyeztetett lehet valaki. A gutaütés kockázatát több tényező is növeli: túlsúly, zsíranyagcsere-zavar, cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód, egyéb szív- és érrendszeri betegségek megléte.

Leginkább veszélyeztetettek azok, akiknél több kockázati tényező is fennáll, így a megelőzésében kulcs szerepet játszik:

•        Az egészéges életmód, a megfelelő táplálkozás és testmozgás kialakítása

•         A dohányzás abbahagyása

•         Az alkoholfogyasztás csökkentése

•         Az esetlegesen fennálló szív- és érrendszeri betegségek (pl. magasvérnyomás-betegség, diabétesz) megfelelő kezelése

Azoknál, akik már elszenvedtek egy szélütést, tízszer nagyobb az esély, hogy újból előforduljon, így esetükben a prevenció kiemelten fontos!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a stroke tüneteinek felismerése éltet menthet, DE! a közvetlen életveszély elhárítása önmagában sokszor kevés. A gutaütést követően végzett rehabilitáció nagyon nagymértékben meghatározza a beteg hosszú távú állapotát és életminőségét. A stroke-on átesett betegek megfelelő rehabilitációja elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki teljes és minőségi életet élhessen és ebben sokszor a családtagoknak, barátoknak is nagy szerepe és feladata van.

A beteg és közvetlen környezetének életminősége nagyban függ az érintett önellátási képességének megőrzésétől, visszanyerésétől. A megfelelő mozgáskészség visszanyerése nem az egyetlen, de az egyik legfontosabb része a rehabilitációnak, már csak azért is, mivel az agyi érkatasztrófán átesett betegek egyharmada tapasztal akaratlanul megjelenő izommerevséget, izomgörcsöt, ami miatt a mozgás nem lesz harmonikus, gördülékeny.

Az akaratlanul megjelenő izommerevség, izomgörccsel küszködő emberek úgy érzik, mintha merevvé válnának, elnehezülnének az izmaik és így a mozgásuk nehézkesebbé, lassúbbá válik. Ez olyan súlyossá tud válni, hogy a beteg végül nem képes mozgatni a végtagjait, így az önellátásai képessége is megszűnik.

Az erre irányuló rehabilitációt lehetőség szerint rögtön az életmentés után meg kell kezdeni, a cél a mozgás visszanyerése, ahol lehetséges, a mozgás helyreállítása, illetve az izmok összehúzódásának vagy az izomzsugorodások megelőzése. A stretchinget (izmok nyújtása), az izomerősítést, és a fizikoterápiát szükség szerint kiegészíthetik a fájdalomkezelés és az izmok mozgását helyreállító gyógyszeres kezelés is. Fontos, hogy a megfelelő rehabilitáció elhanyagolása a végtagok kóros helyzetben történő rögzüléséhez is vezethet!