A képalkotás alapvető szerepet játszik a rákos elváltozások felfedezésében, a stádium meghatározásában, a terápia kialakításában.
A radiológiai segítségével új alapokra került a daganatos betegségek kezelése a korai felismerésnek köszönhetően. A legkorábbi stádiumban diagnosztizált betegek 5 éves túlélési esélye akár 90%-os is lehet.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a rosszindulatú daganatok miatt hal meg a legtöbb ember. 2018-ban például több, mint 33.000 fő vesztette életét rákos megbetegedés következtében. A Nemzeti Rákregiszter szerint 2017-ben 104.970 főnél fedeztek fel rosszindulatú daganatos elváltozást. Látható, hogy milyen óriási jelentősége van a képalkotó diagnosztikának, amely forradalmasította a rákgyógyítást.
„Ötven évvel ezelőtt a képalkotó diagnosztika egy-egy röntgenvizsgálatot jelentett, majd néhány évvel később megjelent az ultrahang, az 1980-as években pedig a computer tomográfia (számítógépes rétegvizsgálat, CT), majd a mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ennek is köszönhető az, hogy lehetővé vált a daganatok korai felismerése, így a betegeknek sokkal jobbak a kilátásai. A radiológiai szakma része az intervenciós radiológia is, azaz a képalkotó berendezések vezérlésével képesek vagyunk minimál invazív kezeléseket végezni számos kórfolyamat, így daganatos betegségek kezelésére is. Súlyos műtéti megterhelés nélkül lehet megszabadítani a beteget az elsődleges daganatától vagy az áttéteitől.” – mondta Prof. Palkó András, az Affidea csoport szakmai tanácsadó testület vezetője.
A képalkotás tehát alapvető szerepet játszik a rákos elváltozások felfedezésében, a stádium meghatározásában, a terápia kialakításában, annak eredményességének követésében és a gyógyult betegek kontrollvizsgálatainál is. A hazai képalkotó piac meghatározó szereplője, az idén 30 éves Affidea Magyarország, amelynek központjaiban évente többszázezer, különböző célú képalkotó vizsgálatot végeznek.
Prof. Palkó András hozzátette: „Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a rákkal küzdő páciensek mindegyike találkozik valamilyen képalkotó vizsgálattal a betegsége során. A rosszindulatú betegségek szűrésében, korai kimutatásában kiemelkedő jelentőségűek a képalkotó módszerek: a mammográfia, a virtuális CT-vastagbéltükrözés, az alacsony dózisú tüdő-CT, de akár a hasi ultrahangvizsgálat is. A stádium-meghatározáshoz, a kezelés tervezéséhez és a terápia eredményességének meghatározásához nem csak a belső szervi, hanem még a bőrdaganatok esetében is szükség van képalkotó vizsgálatokra (az esetek többségében ez CT- vagy MR-vizsgálatot jelent, de bizonyos daganatféleségek (nőgyógyászati, pajzsmirigy, stb.) esetében az ultrahang is fontos szerepet játszik.”
A rákterápia során több fázisban kerül sor képalkotó diagnosztikai vizsgálatra. Az első lépés minden esetben a daganat kimutatása, illetve ezzel egyidőben, illetve nagyon rövid idő múlva egy másik vizsgálattal megtörténik a rák stádiumának meghatározása. Ez lényegében azt vizsgálja, hogy helyileg milyen kiterjedésű a daganat, illetve, hogy van-e nyirokcsomó érintettség, esetleg más távoli áttétek. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy az onkoteam (a rákterápia kapcsán együtt dolgozó orvosszakértő csapat) dönthessen a terápiáról.
„A radiológusok ugyanúgy az onkoteam tagjai a rákgyógyítás során, mint az onkológusok, a sebészek vagy a patológusok. Ezek a szakemberek ugyanis közösen képesek a legjobb és leghatékonyabb terápiát meghatározni a beteg számára.” – hívta fel a figyelmet Prof. Palkó András. A gyógyulás után az utánkövetésben is óriási szerepe van a képalkotó diagnosztikának, amely szintén adott protokoll alapján zajlik. Különböző daganattípusok és különböző kezelések kapcsán ez az utókövetési folyamat eltérő lehet, de a leggyakrabban a terápia végét követő első egy évben háromhavonta, majd félévente, a negyedik-ötödik évben pedig 12 havonta vizsgálják a gyógyult rákbeteget.
Nem kérdés, hogy a képalkotó diagnosztika egyik legfőbb feladata a rákgyógyítás támogatása, pont emiatt a radiológusok széleskörű képzést kapnak a különböző daganatok felismeréséből. Hivatalos specializáció, tehát ráépített szakvizsga gyermekradiológiából és neuroradiológiából, licenszképzés intervenciós radiológiából és emlődiagnosztikából van, de természetesen a radiológusoknál is a tapasztalat a meghatározó.
„A munka során mindenki specializálódik valamilyen területre. Az Affidea egyik előnye pont az, hogy az intézménynél dolgozó nagyszámú radiológussal, illetve a teleradiológia révén megoldható, hogy egy adott vizsgálat értékelésébe bevonhassuk az adott területen leginkább tapasztalt szakértőt. Ezzel pedig a betegek járnak a legjobban, hiszen biztosak lehetnek abban, hogy a leletüket a lehető legjobb szakember értékelte.” – tette hozzá Prof. Palkó András.
A fenti képen: prof. dr. Palkó András