• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Dúsítással a rejtett éhezés ellen

Egészségmagazin 2018.07.26 Forrás: Weborvos
Dúsítással a rejtett éhezés ellen

A rossz táplálkozási szokások, az egyoldalú étkezés akkor is kockázatokat hordoz, ha mindig jóllakunk.

Az éhezés látványos formája, amikor valaki hosszabb-rövidebb ideig nem vesz magához ennivalót. A koplalásra van, aki önszántából veszi rá magát, pl. böjtöl, de előfordulhat, hogy súlyos betegség miatt kell pár napig lemondania a táplálkozásról. Földünk egyes területein, sajnálatosan, még napjainkban is kialakulhat éhínség, amikor valójában nincs mit enni. Ugyanakkor az is megeshet, hogy bár látszólag rendesen étkezünk, valamilyen tápanyagból mégis hiányt szenvedünk és valójában - rejtetten - éhezünk. Ilyenkor a szervezet általában egyes mikrotápanyagokhoz, azaz vitaminokhoz vagy ásványi anyagokhoz nem jut hozzá kellő mennyiségben. A lakosság bizonyos csoportjai, például a kisgyermekek, a serdülők, a várandós és szoptató nők, az idősek, megnövekedett tápanyagszükségletük vagy csökkent hasznosításuk miatt különösen veszélyeztetettek a hiánybetegségek kialakulására. Világviszonylatban kb. 2 milliárd embert súlyt krónikus mikrotápanyaghiány, leggyakrabban a vas, a folát, a jód, az A-vitamin és a cink felvétele kevesebb a kelleténél - írta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége legfrissebb hírlevele.

A hazai lakosság körében szemlélődve jelentős különbség tapasztalható a nők és a férfiak vitaminbevitele között. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a C-, B1-, B6-, B12-vitaminok, niacin tekintetében mindkét nem átlagosan az ajánlásoknak megfelelő adagot fogyasztja, azonban a férfiak E-vitamin bevitele csökkenő tendenciát mutat, míg a D-vitamin és a biotin bevitele egyaránt kritikusan alacsony. Emellett pantoténsavból és folátból sem érjük el a szükséges mennyiséget. Az ásványi anyagok tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, mégis érdekes, hogy a férfiak bevitele minden ásványi anyagból felülmúlja a nők bevitelét. A nátriumból, foszforból jóval többet, míg káliumból, kalciumból, mangánból és krómból kevesebbet veszünk fel a szükségesnél. Magnéziumhiánnyal egyik nemben sem kell számolni, viszont a gyengébbik nem vas-, réz- és a cink raktárai feltöltésre szorulnának. Az OTÁP, mint országos reprezentatív vizsgálat, képet ad többek közt a hazai felnőtt lakosság táplálkozási szokásairól is a tápanyagbevitel mellett. Az adatokból kitűnik, hogy egy-egy vitamin vagy ásványi anyag hiányához a helytelen táplálkozás, életmód is nagymértékben hozzájárulhat. A rossz táplálkozási szokások, az egyoldalú étkezés, a nem kielégítő zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a mozgáshiány mind rizikótényezők az elégtelen bevitel, sőt a hiánybetegségek kialakulását illetően. Az eredmények sajnos nem szolgálnak követendő mintául, pedig a felnőttek, a szülők példaként állnak a gyermekek előtt. S ha már az ő táplálkozásuk is javításra szorulna, akkor mit várhatunk a gyermekektől? Vajon az ő táplálkozásuk mennyire tükörképe a helytelen étkezési mintáknak?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), a Nestlé Hungária Kft. és a Numil Kft. együttműködéssel 2015-ben egy kutatáson belül elindította a 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozásának felmérését. A vizsgálatból kiderült, hogy a gyermek első születésnapja a „vízválasztó” az anyák egészségtudatos nevelésében. A gyermek egyéves koráig több figyelmet fordítanak a táplálkozására, míg a „babakosztról” való áttérés után a kisded étkezésében fokozatosan megjelennek a felnőtt étkezés jellemző hibái. A 0-3 éves gyermekek édesanyái különösen figyelnek a kicsik rostbevitelére, sőt már-már többet is adnak a szükségesnél, ami nem jó gyakorlat, hiszen a túlzott rostbevitel gátolhatja egyes mikrotápanyagok (pl. vas, cink) felszívódását. Az MDOSZ és a Nestlé Hungária Kft. szintén közösen vizsgálta a 4-10 éves gyermekek táplálkozását 2014-ben. Az óvodások és kisiskolások rostbevitele kevesebb az ajánlottnál, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk sem éri el a javasolt mennyiséget. Gabonafélék közül jellemzően nem a teljes értékű gabonából készült élelmiszereket választják, holott az utóbbiak vitamin és ásványi anyag tartalma némiképp nagyobb a finomított, fehér lisztből készült termékekhez képest. A 4-10 éves korosztály kalciumbevitele sem megfelelő, pedig a szükséges mennyiség felvétele nagyon fontos lenne az intenzív csontnövekedés időszakában. A kalcium felszívódását, hasznosulását segítő D-vitamin bevitele is hiányos. Összességében a 4-10 éveseknél is elmondható, hogy táplálkozásukban ugyanazok a hibák mutatkoznak, mint a felnőtteknél.

Nyilvánvaló, hogy ezek a trendek nem jó irányba mutatnak. Még tudatosabbnak kellene lenni, még többet kellene hozzátenni, egyrészt a tudásunkhoz, étrendünk helyes összeállításához, másrészt – kiegészítésként – az élelmiszereinkhez. S hogy hogyan? Dúsítással!

Dúsított élelmiszerek

Tápanyagszükségletünket, egészségünk fenntartását egy változatos, teljes értékű, kiegyensúlyozott, növényi eredetű élelmiszereket nagyobb arányban tartalmazó étrenddel alapvetően biztosítani tudjuk. Azonban vannak olyan életszakaszok, állapotok, amikor ezt az ideális étrendet nem tudjuk tartani, megvalósítani. Ilyenkor jöhet szóba különféle dúsított élelmiszerek alkalmazása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) a mikronutriens hiánybetegségek előfordulásának csökkentésére négy fő stratégiát határozott meg, melyek közül az egyik elem az élelmiszerek dúsítása: „A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez a feldolgozás során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adtak abból a célból, hogy annak tápértékét, biológiai értékét növeljék, függetlenül attól, hogy az adott anyag az élelmiszerben eredendően megtalálható, vagy sem.”

A dúsítás fajtái, haszna és még több részlet a teljes hírlevélben

Legolvasottabb cikkeink