Előre jelezheti a betegséget a lelassult növekedés

Bizonyos betegségeket, például a súlyos pajzsmirigy alulműködést, az agyalapi mirigy daganatát, de akár a cöliákiát is 1,5-2 évvel korábban, jóval a tünetek jelentkezése előtt diagnosztizálni lehetne a gyermekek testmagasságának évenkénti követésével – hívta fel a figyelmet dr. Luczay Andrea az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. A gyermek endokrinológus elmondta: a szükséges szűrővizsgálatok nagy részét a házi gyermekorvosok is kérhetik, a terápia pedig az esetek egy részében endokrinológus által felírt növekedési hormonpótlást jelent.

A gyermekgyógyászatban minden paraméternek életkorra, nemre specifikus normál értékei vannak, így van ez a testmagassággal is. A gyermek testmagasságát, illetve annak időbeli alakulását az úgynevezett növekedési grafikonon (percentilis görbe) követik, és ez alapján állapítják meg, hogy a gyermek növekedési üteme mennyiben tér el az átlagostól – magyarázta Dr. Luczay Andrea. A normál testmagassághoz képest életkoronként és nemenként változó mértékű eltérés megengedett.

Az alacsonynövésre legtöbbször a védőnői, óvodai, iskolai vagy házi gyermekorvosi szűrővizsgálatokon derül fény, de olyan is előfordul, hogy a gyermek nagyobb közösségbe kerülésekor a szülőben merül fel, hogy a gyermek túl alacsony a társaihoz képest. Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a szülők is ismerjék a percentilis görbét, az évenkénti követés azonban nem az ő feladatuk. Mint elmondta, az alapellátásban a házi gyermekorvosnak, illetve védőnőnek kellene nyomon követnie a görbét egészen a növekedés lezárulásáig. Mindez azért fontos, mert a növekedési ütem lassulásából krónikus állapotokra lehet következtetni, bizonyos betegségeket akár másfél-két évvel a tünetek jelentkezése előtt ki lehetne szűrni.

A kivizsgálás minden esetben az alapellátásban, a házi gyermekorvos rendelőjében kezdődik, aki először a szülőket kérdezi ki, egyebek mellett a terhességről, a szülésről, valamint az életkörülményeikről. Utánajárnak, hogy van-e a gyermeknek ismert krónikus betegsége, és a szülők testmagasságát is ellenőrzik. Ezután következik a gyermek részletes vizsgálata, amikor az alacsonynövés hátterében esetlegesen meghúzódó betegségeket keresik. Ezen vizsgálatok egy része (vérkép, máj- vesefunkció, pajzsmirigyfunkció) szintén történhet a házi gyermekorvos hatáskörében, míg a további vizsgálatok: növekedési hormonhiány igazolása, nemi hormon vizsgálatok, kromoszómavizsgálat már az endokrinológusok hatáskörébe tartozik. Az alacsony növés kivizsgálásához hozzá tartozik még a csontok érettségét, a csontkort megállapító kéz röntgen, illetve betegség specifikusan további kiegészítő vizsgálatok (hasi ultrahang, agyalapi mirigy MRI stb.) végezhetők el.

Hogyan kell használni a percentilis görbét? 

A grafikonon 3-97 percentil között helyezkednek el az értékek. Az 50 percentiles érték mutatja az adott nemű és életkorú gyermekek átlagos testmagasságát, míg ettől lefelé az átlagnál alacsonyabb, felette pedig az átlagnál magasabb testmagasságú gyermekeket sorolják. Kóros alacsonynövésről akkor beszélünk, ha a gyermek testmagassága 3 percentil alá esik. Ez azt jelenti, hogy az adott nem és életkorban a gyermekeknek kevesebb, mint 3 százaléka esik bele ebbe a csoportba.

A növekedési elmaradás miatt elvégzett vizsgálatok során fény derülhet krónikus betegségekre, ilyenek például a szív-, tüdő-, vese-, idegrendszeri betegségek, ezenkívül az olyan gyomor- és bélrendszeri rendellenességekre melyek felszívódási zavart okoznak, például a cöliákia. Utóbbi néha hamarabb megmutatkozik a növekedés lassulásában, mint hogy hasfájást, puffadást, hasmenést, fogyást okozzon – figyelmeztet a szakember.

Az alacsonynövés létrejöttéhez a nagyon súlyos pajzsmirigy alulműködés, a kizárólag lányokat érintő genetikai betegség, a Turner-szindróma, továbbá az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon hiány is hozzájárulhat. A túl alacsony testmagasság érintheti még azokat, a méhen belül elmaradt növekedésű csecsemőket is, akik a várandósság ideéhez képest túl kicsi hosszal vagy súllyal születettek. Ezeknek a csecsemőknek kétéves korukig utol kell érniük magukat, ám az esetek 10 százalékában ez mégsem történik meg, és ilyenkor számukra is kivizsgálás, és szükség esetén növekedési hormon kezelés javasolt.

A terápia módját mindig az alacsonynövés hátterében meghúzódó ok határozza meg. Amennyiben például pajzsmirigy alulműködésre derült fény, akkor azt kell célzottan kezelni, ha a háttérben a növekedési hormon alacsony szintje igazolódott, akkor megfelelő kivizsgálást és indikációt követően növekedési hormonpótlás javasolható.

A növekedési hormonpótlásától a szülők egy része fél, az egyetemi adjunktus azonban hangsúlyozta, mellékhatásoktól nem kell tartani, hiszen ilyenkor – az inzulinkezeléshez vagy a pajzsmirigyhormon pótlásához hasonlóan – csupán a hiányzó mennyiségű növekedési hormont kapja a szervezet. A kezelés akár plusz 10-12 centimétert is jelenthet felnőttkorban, a terápiát azonban mindenképpen fontos még a serdülőkor vége előtt elkezdeni, mert a csontosodás befejeződésével a gyógyszeres kezeléssel már nem lehet eredményt elérni.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: a növekedési elmaradás hátterében nem lehet egyetlen okot megnevezni, de az biztos, hogy a szülők dohányzása, alkoholfogyasztása, az édesanya, majd később a gyermek rossz táplálkozása növeli a kockázatot.