Ezek a magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

Sokan azért legyintenek a magas vérnyomásukra, mert nem fáj, nem okoz tünetet, így úgy tűnhet, mintha nem is kellene foglalkozni vele. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, milyen súlyos szövődményekkel járhat a kezeletlen magas vérnyomás, a „néma gyilkos”.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

Agyérelmeszesedés

- Kezdetben észrevétlenül meszesednek az agy kis erei, később kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet a folyamatra. Az erek falára plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt fokozatosan elhalnak a szövetek, és következményként egyre romlik a memória. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség végérvényesen megváltozhat – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Szívelégtelenség

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, és ennek következtében be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilvánvalóan romlani fog. Kezdetben olyan általános tünetek tűnhetnek fel, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen betegség esetén a szív ereje, teljesítőképessége tovább romlik, és határozottabb tünetek jelentkeznek. Ilyen például az erősen csökkent terhelhetőség, az alvásproblémák, a lábdagadás, a gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha már az ajkak és a körmök is lilás színűek lesznek. Ezt a stádiumot nem lenne szabad megvárni, már a kezdeti tünetekkel orvoshoz kell fordulni.

Agyvérzés (stroke)

Az agyvérzés, vagy stoke tünetei az előző betegségekkel szemben nagyon is feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Bizonyított, hogy a stroke a magas vérnyomás talaján alakul ki, az agyvérzés miatt elhunytak 60-80 százalékánál bizonyosodik be a korábban jelenlévő hipertónia.

Angina pectoris

A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént tudnak átereszteni, így időnként szorító mellkasi fájdalom léphet fel. Bár a jellemzően fizikai terhelésre fellépő angina pectoris viszonylag gyorsan elmúlik, mindenképpen érdemes kardiológiailag kivizsgáltatni, hiszen a későbbiekben megnövelheti a komolyabb történések bekövetkeztének esélyét.

Agyi- vagy szívinfarktus

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ez maga az agyi infarktus. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Amennyiben a szívben záródik el egy koszorúér, szívinfarktusról beszélhetünk, ami ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni!

A vese- és a szem szövődményei 

A vesében a magas vérnyomás miatt károsodhatnak az erek, csökken a kiválasztás hatékonysága, végeredményben veseelégtelenség alakulhat ki, ami kezeletlenül végzetes is lehet. Magasvérnyomás betegeknél a szem bevérzései is előfordulhatnak, de maga a bevérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. A piros bevérzések oka többnyire az, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. A szembevérzés alatt sokan az ijesztő, de ártalmatlan kötőhártya-vérzést értik, ami azonban néhány hét alatt, következmények nélkül teljesen eltűnik. Ennél sokkal veszélyesebb lehet az üvegtesti vérzés, amely kapcsán - a vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően - homály, folt jelenik meg a látótérben. Ennek és súlyos látóideghártya-vérzésnek a kivédésére az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a félévente vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.