Ezért nem jó az öndiagnosztizálás IR esetén

Az internetnek hála az emberek egyre több információhoz jutnak hozzá különböző betegségekről, azok diagnosztizálásáról, kezeléséről. Ez egyrészről igen pozitív, hiszen rengeteg hasznos adat birtokába kerülhetnek, ám másrészt nagy veszélyeket is rejt, hiszen az öndiagnózis gyakran hibás vagy pontatlan, ami a megfelelő kezelést hátráltatja. Hogy miért nem jó, ha a laborleleteket maga a páciens vagy más laikus elemzi, arról dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa beszélt.

Az internet árnyoldala
Az internet rengeteg segítséget nyújt az embereknek, ugyanis így – többek között- jobban utána tudnak olvasni a betegségüknek, és a páciensek egymás közt is megvitathatják tapasztalataikat. Azonban nem árt óvatosnak lenni, hiszen annak ellenére, hogy bárki információk millióihoz juthat hozzá, attól még laikus marad, hiszen a kóros állapotok többsége igen összetett, így részinformációkkal nem lehet sem diagnózist felállítani, sem pedig kezelést meghatározni. Még akkor sem, ha az illető recept nélküli szereket választ, mivel ha ezt előzetes orvosi konzultáció nélkül teszi, akkor lehet, hogy megfosztja magától az eredményesebb gyógyszeres terápiát. (Természetesen a recept nélküli készítmények is hatásosak lehetnek, ám csupán enyhébb esetben elegendők önmagukban).

A laborleletek értelmezése orvosi feladat
Ma már rengeteg olyan fórumot találni a neten, melyek valamilyen betegséggel foglalkoznak, ám veszélyes, ha a laborleleteket értelmezését ilyen oldalakon várja.

„Igen sok ember szenved manapság inzulinrezisztenciában, és ennek következtében gombamód szaporodnak az állapottal kapcsolatos fórumok. Ezek pozitív szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen ezáltal jobban megismerhetik a betegek a zavar mibenlétét, veszélyeit, tüneteit, valamint megoszthatják egymással tapasztalataikat, kérdéseiket, aggodalmaikat. Ennek viszont van egy hátulütője, méghozzá az, hogy sokan a laborleleteiket is felteszik, valamilyen diagnózist remélve. Azonban ennek nagy veszélye, hogy a laikusként felállított diagnózis lehet, hogy hibás vagy pontatlan, mivel nem veszi figyelembe a panaszokat, a többi betegséget, családi kórtörténetet, életvitelt stb. Így könnyen lehet, hogy egy első látásra negatív lelet pozitív, vagy fordítva. Ráadásul a pontos diagnózishoz az is lehet, hogy további vizsgálatokra van szükség, ezért hiba lenne a szakorvosi konzultációt kihagyni, még akkor is, ha az aktuális vérvizsgálatból nem következik egyértelműen zavar”- hívja fel a figyelmet dr. Bérczy Judit.

Természetesen nem csupán a leletek kiértékelése, hanem a kezelés meghatározása is orvosi/dietetikusi feladat, hiszen a terápia minden esetben egyéni. Könnyen lehet, hogy egy kezelés ugyan beválik valakinek, de ugyanaz egy másik betegnek már nem. Éppen ezért nem mindenkinek azonos dózisú gyógyszerre van szüksége – ha kell egyáltalán neki gyógyszer-, vagy nem 160grammos CH diéta a megfelelő számára.