Fáj a válla karemeléskor? A vállütközési szindrómáról

A vállütközési szindróma, amit gyakran úszóvállnak is neveznek, erős fájdalommal járhat a kar felemelésekor és hátra csavarásakor. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ugyan az úgynevezett úszóvállat más okok is kiválthatják, sokszor valóban ütközési szindróma a diagnózis.

Mi is az ütközési szindróma?

Az ütközési szindrómát (vagy impingement-szindrómát) a vállban található Rotátor-köpeny inainak ütközései, súrlódásai okozzák, ahogyan keresztülhaladnak egy szűkös csontos térben. Itt az ismétlődő ütközések következtében az inak sérülnek, begyulladnak, megduzzadnak, ezért pedig minden karemelés fájdalommal jár. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz olyanoknál, akik munkájuk vagy sporttevékenységük kapcsán rendszeresen a fejük fölé emelik a karjukat, például teniszezőknél, úszóknál, kosárlabdázóknál és szobafestőknél, pakolással, emeléssel járó munkakört végzőknél.

A tünetek meglehetősen egyértelműek, hiszen ilyenkor minden karemelés fájdalommal jár, ahogyan az is, ha a karunkkal próbáljuk megérinteni a hátunkat. Pihentetéskor általában nem jelentkezik a fájdalom és a mozgásbeszűkülés, de az is előfordul, hogy ha az érintett oldalon próbál aludni a páciens, szintén fájdalom mutatkozik. Sajnos a panaszok idővel egyre erősödhetnek, komoly nehézséget okozva a betegnek, különösen, ha ez a munkáját, a sportolást is befolyásolja. Ráadásul minél tovább végzi a páciens a túlterhelést jelentő tevékenységet, annál nagyobb a kockázata a vállütközési szindróma kialakulásának, és ezt csak fokozzák az esetleges a sérülések, a váll diszlokációja - hangsúlyozza Páll doktor. 

A kezelés és a gyógytorna segíthet

A diagnózis felállításához sokszor elég egy alapos kivizsgálás, amely az anamnézis felvételen és a fizikai vizsgálaton alapul, hiszen az egyik legjobb diagnosztikai eszköz a tapasztalt orvos keze – mondja dr. Páll Zoltán. -  Előfordul azonban, hogy képalkotásra, tehát röntgenre, MRI-re is szükség van, elsősorban az olyan okok kizárásához, mint a sérülés, az ízületi gyulladás, vagy egy csontot érintő eltérések. Amint megbizonyosodunk róla, hogy vállütközési szindrómáról van szó, elsősorban meghatározzuk a szükséges pihentetési időt, amit nem érdemes megspórolni, hiszen kezdetben az erőltetés csak fokozza a panaszokat. Sokat segíthetnek a helyi gyulladáscsökkentő injekciók, más hatóanyagú injekciókúrák, fizioterápiás eljárások, de a komoly mozgásbeszűküléssel járó, visszatérő esetekben sokszor elkerülhetetlen az artroszkópiás műtét. A felépülési idő egyszerűbb esetben is 3-4 hónap, műtét esetén akár 6-8 hónap is lehet.

Néhány hasznos gyakorlat

A speciális gyógytorna és a személyre szabott gyakorlatok, a felkar és a váll izmainak megerősítése, nyújtása nemcsak a mozgástartományt segítenek növelni, de a probléma kiújulásának esélyét is csökkentik. Nagyon fontos, hogy e téren sem szabad túlzásba esni és amennyiben erős vagy fokozódó fájdalom jelentkezik, a gyakorlással le kell állni, és orvos, gyógytornász tanácsát kérni.

Vállnyújtás ajtókeretnél

Álljunk meg az ajtókeretben és az érintett karral fogjuk azt meg, kissé a vállmagasság alatt. A felsőtesttel forduljunk el a kartól annyira, hogy enyhe nyújtást érezzünk a vállban. Tartsuk ezt a pozíciót 20 másodpercig.

Lapocka közelítés

Álljunk egyenesen, a karokat emeljük oldalra, tenyérrel felfelé. Finoman nyomjuk össze a lapockákat és tartsuk meg 5 másodpercig. Leengedés és lazítás után ismételjük ötször.

Kar keresztbe nyújtása

Álljunk egyenesen, nyújtsuk előre az érintett kart, kissé vállmagasság alá. A másik kar segítségével húzzuk át az egyenesen tartott kart a test előtt. Tartsuk így 5-10 másodpercig, majd engedjük le, lazítsunk és ismételjük a keresztbe nyújtást ötször.