Fontos tudnivalók a magas vérnyomásról

A magas vérnyomás a leggyakoribb szív-és érrendszeri betegség, amelynek következtében a verőerekben a magas nyomás feszíti az érfalat, hosszantartó hatás következtében az érfal merevvé válik, sérül, átalakul, a vérben áramló vérlemezkéket és vérzsírok lerakódnak, elkezdődik az érelmeszesedés folyamata. A legfontosabb tudnivalókat Dr. Török Ildikó a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász kardiológusa foglalta össze.

Fiziológiás körülmények között a vérnyomás napszaki ingadozást mutat, reggel ébredéskor, napközben a szimpatikus idegrendszer lép működésbe, emelkedik a pulzus vérnyomás, éjjel alváskor a paraszimpatikus idegrendszer irányít, lassul az agyműködés, csökken a pulzus és vérnyomás. Magas vérnyomás esetén ez fiziológiás ritmus felborul.  

A magas vérnyomás tünetei gyakran szegényesek, de felléphet tarkótáji fejfájás, szédülés, fáradékonyság, verítékezés, mellkasi nyomás, orrvérzés, látászavar. Sokszor a hipertónia első tünete már szövődmény: szívinfarktus, stroke stb.

A hipertónia előfordulása az átlag populációban 30% körüli, 60 év felett már 50-60% is lehet.

Oka döntően ismeretlen, elsődleges hipertónia esetén. Ritkább esetben másodlagos oka van, endokrin-, vese-, egyéb érbetegség, stb. áll a háttérben.

Tartós, kezeletlen magas vérnyomás esetén szövődmények alakulnak ki, károsodnak az agy, szív, szem és vese erei, az érfal megvastagodik, rugalmatlan lesz, érelmeszesedés folyamata felgyorsul, a célszerv károsodik.

A vérnyomás optimális értéke minden korban és nemben 120-130/80 hgmm. A 140/90 hgmm határérték tartós fennállása esetén és ennél magasabb értékek esetén terápia bevezetése szükséges.

A hipertónia diagnózisa vérnyomásméréssel történik, ülve, nyugalomban, 2 cm-rel könyökhajlat felett, megfelelő széles mandzsetta felhelyezésével, lehetőleg különböző napszakokban, szituációban, valamint panasz esetén. A diurnális ritmus (diurnális ritmus napszaki ingadozás vérnyomás és egyéb élettani folyamatok tekintetében) igazolására 24 órás monitorozás szükséges (ABPM).

A kezelés elindításakor tisztázni kell a hipertónia okát, figyelembe kell venni a páciens egyéb betegségeit, vitális paramétereit, életkori sajátosságait és sok más tényezőt is.

Magas vérnyomás esetén elsősorban életmódbeli változtatások bevezetése szükséges, mint például a testsúly csökkentése, stressz kerülése, rendszeres testedzés, dohányzás elhagyása, megfelelő diéta tartása-sószegény, zsírszegény, szénhidrátszegény étrend, alkohol kerülése- kis mennyiségű vörösbor fogyasztása megengedhető. Az életmódbeli változtatások segítésében számos szakember áll rendelkezésre: gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok. Amennyiben az életmódbeli változtatások nem eredményesek, gyógyszeres terápia bevezetése szükséges. Sok esetben azonban a gyógyszer megkezdése  elengedhetetlen, hiszen az életmód változtatás eredménye hosszabb folyamat.

A magas vérnyomás mielőbbi felismerése hosszú távon jelentősen csökkenti kardiovaszkuláris rizikót és nemcsak a túlélést, hanem az életminőséget is javítja. Ennek felismerésében és menedzselésében nem csak az orvosnak és a fent említett szakembereknek van jelentős szerepe, hanem főként a betegnek. Az egészségtudatos életmód a 21. századi ember gondolkodásmódjának a fontos részét kell, hogy képezze. A jövőben tehát elsősorban a megelőzésre és szűrővizsgálatok végzésére kell irányítani a betegek és az orvosok tevékenységét.