• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyakori betegség ritka szövődménye - fontos a célzott vizsgálat

Egészségmagazin 2024.05.03 Forrás: Tüdőér Egylet
Gyakori betegség ritka szövődménye - fontos a célzott vizsgálat

Ritkán, de előfordul olyan eset is, amikor a beteg észre sem veszi az általában nagy fájdalommal, jelentős tünetekkel járó tüdőembóliát.

A tüdőben jelentkező tromboembólia után megmaradó tünetek ritka betegségre, kisvérköri magas vérnyomásra, pulmonális hipertóniára (PH) utalhatnak. A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak, a kezelés pedig sokkal jobb életminőséget biztosíthat az érintetteknek.

Magyarországon a tüdőembólia gyakori, nagyjából évente mintegy tízezer embert érintő súlyos betegség. Megfelelő, időbeni kezeléssel az esetek többségében teljes lehet a gyógyulás, ha viszont a tüdőembólia után 3-6 hónappal is tüneteket észlel magán az érintett, mindenképpen javasolt kardiológus szakorvoshoz fordulni.

Ritkán, de előfordul, hogy krónikus szövődményként pulmonális hipertónia alakul ki, mely az általános tünetek, mint a légszomj, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, mellkasi fájdalom, krónikus köhögés miatt nehezen diagnosztizálható. Az esetek többségében túl sok idő, akár 1-2 év is eltelik, mire pontos diagnózis után megfelelő kezelést kaphat a beteg.

Dr. Karlócai Kristóf, a Pulmonológiai Klinika kardiológus főorvosa azt javasolja, hogy nagy akut tüdőembólia után 3 hónappal legyen szakorvosi vizsgálat, lehetőleg az akut ellátási helyen. Szövődmény gyanúja esetén érdemes szívultrahanggal ellenőrizni, hogy nem alakult-e ki pulmonális hipertónia. Ezzel a célzott vizsgálattal lerövidíthető az út a megfelelő terápiához jutáshoz.

„Magyarországon egy évben körülbelül 10.000 embert kezelnek akut tüdőembóliával. Sok beteg esetében a tüdő artériáiba beékelődött vérrög nem tud teljesen feloldódni, hanem kötőszövetesen átalakulva folyamatos keringési akadályt képez. Pontos számot nem lehet mondani, de akár a 2-300-at is elérheti ezen esetek száma. Az akadály hosszabb távon krónikus tromboembóliás pulmonális hipertónia (CTEPH betegség) kialakulásához vezet. Ez egy súlyos, kezelés nélkül halálos kimenetelű betegség, nagyon fontos, hogy minél előbb észrevegyük! A tüdőembóliát követően három hónapon túl megmaradó fulladásos, nehézlégzéses panaszok felvetik a CTEPH kialakulásának gyanúját, melyet kardiológiai rendelésen elvégzett szívultrahang vizsgálattal lehet igazolni.”

Ritkán, de előfordul olyan eset is, amikor a beteg észre sem veszi az általában nagy fájdalommal, jelentős tünetekkel járó tüdőembóliát. “A jobb lábamban alakult ki trombózis, de az ebből kialakuló tüdőembóliát én nem is észleltem” - mesélte el Dr. Kerner Gábor a saját történetét. “Aktívan sportoltam korábban is, a legfeltűnőbb éppen az volt, hogy egyre kevésbé tudok olyan szinten teljesíteni a sportban, mint szerettem volna. Végül egy gyorsan kialakuló hasvízkór miatt vizsgáltak ki újra, és szívultrahang és MR vizsgálatok után lett gyanús a kardiológián, hogy nem CTEPH-em van-e. Közel két évbe tellett, mire a diagnózis megszületett; addigra már nagyon fulladtam, és gyorsan romlott az állapotom. Először Pécsett, majd Budapesten kezeltek, és végül Bécsben műtöttek meg 2015 decemberében. Ma már ismét sportolok, aktív életet élek.” 

 

 

Tüdőér Egylet betegszervezet – tájékoztatás, támogatás és érdekvédelem

A Tüdőér Egylet a magas tüdővérnyomásban, pulmonális hipertóniában (PH) szenvedő betegek országos érdekképviseleti egyesülete, közhasznú szervezet, mely 2008-ban alakult. A ritka betegségek, így a PH esetében is kiemelt jelentősége van a betegszervezetnek. „A betegség nehezen diagnosztizálható, így az érintettek akár éveket is bolyonghatnak az ellátórendszerben. Közben az állapotuk, életminőségük akár drasztikusan is romolhat” – mondta Csabuda Eszter, a Tüdőér Egylet elnöke. 

Az egyesület leginkább ismeretátadással, tévhitek eloszlatásával, tapasztalatok megosztásával támogatja a tagokat, melyre a betegség ritkaságából adódóan kiemelten szükség van. A betegszervezet az érintettek érdekeinek képviselete és felvilágosítás mellett egészségügyi ellátásukhoz, a megváltozott életkörülmények szociális és érzelmi terheik enyhítéséhez és általánosságban a PH kutatásához nyújt támogatást. Azon dolgozik, hogy a betegség valamennyi gyógyszere rendelkezésre álljon Magyarországon. Önkéntes alapon működik, anyagi forrásai szűkösek, így az adományok és az adó 1%-os felajánlások minden évben nagy mértékben segítik munkájukat. 

A Tüdőér Egylet május 25-én tartja a 12. országos betegtalálkozóját, melyre május 15-ig várják az érintettek regisztrációját a www.tudoer.hu oldalon.