Gyaloglással diagnosztizálható az érszűkület

Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos problémák hívják fel a figyelmet. Holott a korai felismerés rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással olyan betegségek előzhetők meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás. – figyelmeztet dr. Kósa Éva, az Oxygen Medical belgyógyász, angiológusa, az orvostkeresek.hu szakértője.

Kik a veszélyeztettek?
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.

Milyen rizikófaktorok mellett ajánlott a rendszeres szűrés?
- túlsúly
- dohányzás
- stresszes élethelyzet, munkakörülmények
- magas vérnyomás
- magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
- változó kor megjelenése a hölgyeknél
- magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
- jellemző panaszok megléte
- váratlan memóriazavar- az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

Diagnosztikus módszerek
- Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Azért, hogy az utcán ne tűnjön ez fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni.

- Az úgynevezett boka-kar index (doppler-index) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

- Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb.

 
- Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.