• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hogyan viszonyulunk az öregedéshez?

Egészségmagazin Forrás: Weborvos

A negyvenhatodik életév felett kezdünk foglalkozni igazán az öregedéssel, próbáljuk késlelteni.

Hogyan viszonyulunk az öregedéshez? Mi zavar benne minket leginkább, mikor kezdünk foglalkozni vele, hogyan próbáljuk késleltetni, egyáltalán, szerintünk mikortól számít öregnek valaki? A 800 főt meghaladó, döntően nők körében végzett felmérés ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat. Az eredményeket Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Dr. László Zsolt plasztikai sebész értékelte.

A testünk változása zavar minket leginkább

Meglepő vagy sem, úgy tűnik, hogy a testünk változása zavar minket leginkább az öregedés során – a megkérdezettek több mint 33%-a véli így, valamivel több mint 20%-nak a felbukkanó betegségek, az „itt fáj-ott fáj" okoz problémát, közel 12% pedig inkább lelki síkon érzékeli a kérdést: eszébe jut, hogy mit kellett volna másképp csinálnia. Közel 9% szerint az idősebbeket kevésbé értékeli a társadalom. Hogyan viseljük testünk változását? A megkérdezettek közel harmadának komoly lelki problémát okoz, kevéssel több mint harmada a kor előrehaladtával egyre kevésbé szeret tükörbe nézni, kb. ötöde azonban nem törődik a változással, sőt, több mint 15% még szereti is a változást, „hiszen az is én vagyok". Hogy melyik testrészünk öregedése zavar minket leginkább? A válaszadók közel harmadát a has, hozzávetőlegesen ötödét az arc vagy pedig nem testrész, hanem bőrfeszesség. A sorban a mell, majd jócskán lemaradva a comb következik.

Minden negyedik nő megadja magát az öregedésnek

A megkérdezettek több mint 33%-a sportol és egészségesen étkezik, közel 25% krémeket és kezeléseket használ. Közel 9% házi alapanyagokból pakolásokat készít, kb. 6% pedig plasztikai sebész segítéségét veszi igénybe. Kevéssel több mint 26% azonban sehogy nem veszi fel ellene a harcot. Az öregedésgátló krémekkel kapcsolatban éles ellentmondás érzékelhető: a megkérdezettek szinte fele szerint csak marketing az egész, kb. ugyanennyien viszont úgy vélik, hogy tényleg vannak olyan krémek is, amelyek csökkentik az öregedés jeleit. Mindössze pár százalék állítja, hogy ezek a krémek tényleg jók.

Egyre természetesebbé válik a plasztika

Mindössze csak kb. 6,5% ítéli el, ha valaki plasztikai sebész segítségét veszi igénybe, közel 54% szerint csak az elítélendő, ha túlzásba viszi az illető, kevéssel több mint 40% szerint pedig miért ne plasztikáztathatna valaki. A megkérdezettek közel 28%-a nem tervezi, hogy plasztikáztatni fog, ám több mint 20% 41 és 50 év között, közel 22% 51-60 év között, közel 9% pedig már 30-40 év között tervez beavatkozást. „A plasztika ma már természetes, és egyre elfogadottabb. Azok a nők és egyre több férfi, akik hozzám jönnek, valamiért nem érzik magukat jól a bőrükben, és a beavatkozásoknak köszönhetően, önbizalmukat visszanyerve kiegyensúlyozottabb életet tudnak élni"- mondja Dr. László Zsolt, plasztikai sebész.

A legtöbben (kb. 27%) 2000-5000 Ft között költenek havonta, hogy lassítsák az öregedést, kb. 23% semennyit, szinte ugyanennyien pedig 0 és 2000 Ft között. Mindössze 3,4% költ 20 000 Ft felett.

Hány éves kortól számítunk öregnek?!

Meglepő, hogy a válaszadók több mint fele csak 46 év felett kezdett először foglalkozni az öregedéssel, közel negyede pedig 36-45 év között. A megkérdezettek több mint fele szerint a 31-40 év közötti kor a legszebb, kevéssel több mint negyede szerint pedig a 15-30 év közötti időszak. Kb. 15% a 41 és 51 közötti korra voksolt. A válaszadók kevéssel több mint 42%-a szerint 70 év fölött számítunk öregnek, közel 30% szerint 60 év fölött. A legtöbben (35,38%) 80 éves korig akarnak élni.

A nőkön van az igazi nyomás

Hogy miért zavarja jobban a nőket az öregedés? Közel 40% szerint azért, mert nehéz a szép vagy a szépnek vélt vonásoktól elszakadni, míg közel 35% véli úgy, hogy a média szinte csak a fiatalabb nőket mutatja, egy nő már úgy érzi, mintha 40 fölött nem is létezne. Kb. 18% szerint a férfiak jobban értékelik a fiatalabb nőket. Az amerikai Allure magazin tavaly publikálta annak a felmérésnek az eredményeit, mely során 2000 embert kérdeztek meg szerte az országban, szépség és öregedés témakörben. A férfiak 84%-a, a nők 91%-a szerint a nőkre nézve jelent igazi terhet, hogy megőrizzék fiatalságukat és szépségüket. A felmérés szerint a nők több mint 50%-a aggódik az öregedés fizikai jelei miatt, míg a férfiaknak csupán 30%-a mondta ugyanezt. „A párkapcsolati krízisek egyik fontos elemeként gyakran megtaláljuk a szexuális élet ellaposodását, melynek hátterében sokszor önértékelési zavar, és/vagy egy fiatalabb rivális megjelenése áll. Még abban az esetben is gyötrő lehet a bizonytalanság, hogy tetszik-e idősebb korban is valaki a párjának, ha semmi nem utal arra, hogy ne így lenne. A nők esetében azért erősebb ez a kényszer, mert a nők vonzereje eredetileg leginkább a szépségükre épül, ellentétben a férfiakkal, ahol a sikeresség és a dominancia ellensúlyozhatja annak hiányát" - véli Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus.