• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Így segít a diagnosztizálásban a 48-168 órás EKG

Egészségmagazin 2021.06.13 Forrás: Kardioközpont
Így segít a diagnosztizálásban a 48-168 órás EKG

A folyamatos megfigyelés során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek.

A szívritmuszavar megnevezés nem egyetlen betegséget takar, ugyanis a szívritmuszavar számos típusát különböztetik meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan születhet pontos diagnózis.

Felgyorsult szívverés - tachycardia

A kardiológusok nem csak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Íme, a tachycardiák néhány típusa:

Pitvarfibrilláció

A tachycardia típusai közül leggyakoribb a pitvarfibrilláció, amely gyors, szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, és akár olyan komoly következményekkel járhat, mint a stroke. Kísérő tünet lehet a gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelem. Ezt a problémát akkor is ki kell vizsgáltatni, ha csak átmenetileg jelentkezik, ugyanis gyakran gyógyszeres, vagy akár katéteres (abláció) kezelést igényel, a stroke-rizikó miatt pedig vérhígító terápiát.

Tartós kamrai tachycardia

Ha a kamrák nem tudnak eléggé telődni, és/vagy nem tudják megfelelően pumpálni a vért, a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. A szívritmuszavar ezen típusa azért is lehet veszélyes, mert kamraremegéssé, a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. A kamraremegést az esetek nagyobb részében egy háttérben álló szívbetegség vagy egy traumatikus esemény okozza.

Pitvarlebegés

A pitvarlebegést igen gyors elektromos kisülések eredményezik, amikor a pitvar rendkívül szapora összehúzódása a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. A szívfrekvencia 120-170 is lehet percenként, aminek jellemző tünete az erős szívdobogás, esetleg gyengeség, verejtékezés, légszomj. A pitvarlebegés általában hirtelen keletkezik, pár perctől néhány napig tarthat. 

Hosszú QT-szindróma

Ez a jelenség egy veleszületett genetikai rendellenesség következtében alakul ki gyerekkorban, és a szív ingervezető rendszerének zavarát jelenti. Ha felnőttkorban jelenik meg, jellemzően egyes betegségek vagy gyógyszerek váltják ki. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívritmus, általában fizikai aktivitáskor vagy érzelmileg megterhelő helyzet esetén és esetleg eszméletvesztéshez is vezethet. 

Lelassult szívverés - bradycardia

Ha a lassú szívverés nem képes elég vért pumpálni, sokszor egyáltalán nem jár tünettel, de az alacsony kamrai frekvencia miatt kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalhatnak a betegek. Szélsőséges esetben a szívverés percenként 60 alá is eshet - ismerteti Müller doktor. - Ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég, esetleg hirtelen szívhalál is fenyegetheti a beteget. Mindenképpen ajánlatos tehát orvoshoz fordulni, ha az említett tüneteket éli meg a páciens, illetve ha a családjában előfordult már kardiovaszkuláris betegség, akár emiatti halálozás. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett.

48 vagy akár még hosszabb EKG segíti a diagnózist

Amikor szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkezik egy beteg, nagyon fontos alaposan kikérdezni többek közt arról, mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, és milyen hatással vannak a panaszai a mindennapjaira. Az anamnézis során nyert információk alapján döntjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz – ismerteti a kardiológus.

Szükség lehet többek közt terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és természetesen nyugalmi EKG-ra is. Ez utóbbiból is számtalan információt nyerhetünk, de ahhoz, hogy megfigyelhessük, hogyan működik a szív egy hosszabb időszakban, a mindennapokban, elrendelhetünk 24 órás, sőt 48 vagy 168 óráig tartó EKG- monitorozást is egy hordozható Holter EKG segítségével. A folyamatos megfigyelés során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. Az akár napokig tartó Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink