Játékvezetők döntéseit, mentális képességeit vizsgálták

A fiatal kézilabda játékvezetők mentális képességeivel kapcsolatban készített felmérést a Debreceni Egyetem. A kutatás eredményéről tizenkét oldalas tanulmány jelent meg, tapasztalatait a hazai és a nemzetközi kézilabda szövetség is hasznosítja majd a képzéseiben - olvasható az egyetem honlapján.

A játékvezetők döntéshozatali stratégiáit, a vizuális orientáció teljesítményének aspektusait, reaktív stressztűrő képességüket, valamint figyelem- és koncentrációs készségüket vizsgálta a tanulmány, melynek célja az volt, hogy újszerű, tudományos alapokon nyugvó, objektív módszerrel lehessen megvizsgálni a szakemberek kognitív képességeit.

A felmérést a 2018-as debreceni junior kézilabda világbajnokság ideje alatt egy osztrák fejlesztésű interaktív számítógépes tesztrendszer segítségével végezte el közösen a DE Pszichológiai Intézete és a Sporttudományi Koordinációs intézet a Sporttudományi Kooperációs Kutatóközpontban. A tanulmányról a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (EHF) is beszámolt a honlapján.

Összesen 28 fiatal bírót – 20 férfit és nyolc nőt – jelöltek ki a kutatáshoz annak érdekében, hogy megvizsgálhassák az átlagosan 22 éves kézilabda-játékvezetők sajátos, sporttal kapcsolatos készségeit, feltárhassák a kompetenciák közötti kapcsolatokat, valamint a döntéshozatalra, a helyzet-felismerésre, lényeglátásra és a koncentrációra fókuszálhassanak.

Kiss Brigitta, a Debreceni Egyetem Pszichológiai intézetének PhD-hallgatója vezette a felmérést, melyhez korábban már készítettek a kézilabda sportághoz tartozó sportági elemzéseket is.  Mint mondta, a kompetenciákat az alapján választották ki, hogy a játékvezetőknek egy-egy mérkőzés során, a fontos helyzetekben mire van a leginkább szükségük.

- A kézilabda egy nagyon dinamikus sportág, ahol sok a döntési helyzet, a játékvezetőknek pedig mindig a megfelelő alternatívát kell választaniuk a folyamatosan változó környezeti ingerek közül. Szerepük ugyanis kritikus lehet egy-egy meccs végkimenetelében. A vizsgálat során kiemelten koncentráltunk a mérkőzések során megjelenő, kritikus stresszel telített döntési helyzetekre, az ehhez kapcsolódó reagálási sebességre, valamint hatékonysági mutatóra, továbbá rávilágítottunk egy-egy játékvezető figyelmi és koncentrációs képességére, valamint a helyzetfelismerés, a lényeglátás területeire is, vizsgálva az idő előrehaladtával (fáradással) történő teljesítménybeli változásokat is.

A Magyar Kézilabda Szövetségtől fél órát kaptunk a vizsgálat elvégzésére, amit követően a teszteredményeik alapján minden bírónak egy gyors visszajelzést adtunk. Azt tapasztaltuk, hogy akik egy játékvezetői párost alkottak, közel hasonló eredményeket produkáltak. Később alaposabb, mélyebb elemzéseket is készítettünk egyéni, páros, valamint csoportszinten is – mondta.

A tesztcsomag kitöltése során a játékvezetőknek többek között különböző ingerekre kellett reagálniuk, geometriai ábrákat kellett összehasonlítaniuk, ezek alapján sikerült megítélni, hogyan változik a teljesítményük.  Kiss Brigitta kiemelte: a teszt résztvevőinek javaslatokat is adtak arról, hogyan fejleszthetik tréningeken keresztül, speciális gyakorlatok alkalmazásával azokat a kompetenciákat, amiknél kevesebb pontszámot értek el.

Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója kifejtette:, 4-5 éve szoros tudományos és stratégiai együttműködést ápolnak a hazai szövetséggel, az EHF nemzetközi edzőképző központjával pedig közös képzés is indult az egyetemen. Rendszeresek a nemzetközi kapusedző konferenciák, rendszeresen hívják az intézetet szakmai eseményekre, a női kézilabda válogatott stábjában ő maga is dolgozik, a napokban pedig együttműködési megállapodás született a DVSC Kézilabda Akadémiával is – élénk, speciális kézilabdás szakmai-tudományos munka folyik az egyetemen. Az igazgató megjegyezte: a kézilabdában nagyon sok teljesítménymeghatározó elemet lehet mérni, a leggyakrabban előforduló játékelem azonban maga a döntés.

- A játékosok és játékvezetők sikeres szereplésének hátterében álló motorikus képességeket, technikai, adott esetben taktikai összetevőket jól ismerjük, mérésüket és fejlesztésüket tekintve kevés igazi újdonságot lehet találni. Viszont a játék minden egyes tizedmásodpercében jelen lévő döntési helyzet és annak hátterében álló komplex kognitív rendszer méréséről, fejlesztéséről kevesebb ismeret áll rendelkezésre, miközben ez a leggyakrabban előforduló játékelem. Intézetünk fókuszában ez az egyik kiemelt kutatási terület, mostanra kijelenthetjük, kézilabdás sportpszichológiai műhely jött létre Debrecenben. Eddig elsősorban kérdőívekkel vizsgáltuk ezeket a kognitív képességeket, az általunk is alkalmazott számtógépes rendszert az észak-amerikai bajnokságokban, a Bundesligában, a nemzeti válogatottaknál is használják – sorolta Balogh László.

Az igazgató hozzátette: a világbajnokság ideális alkalom volt arra, hogy elvégezzék a felmérést, hiszen a következő években ezek a fiatalok alkotják majd a játékvezetői elitet. - Ez egy úttörő jellegű mérési módszer, amivel ismételten sikerült alátámasztani a sporttudomány jelentőségét – jegyezte meg az intézetigazgató. Balogh László hangsúlyozta: a magyar és az európai szövetségtől is érkezett visszajelzés arról, hogy az eredményeket, tapasztalatokat bevezetik majd a nemzetközi képzésekbe, megpróbálják alkalmazni azokat az új eszközöket és azt a módszertant is, amit a tanulmányra alapozva javasolnak az egyetemi szakemberek. Hozzátette: a Debreceni Egyetem rajta van a nemzetközi térképen, az EHF ismeri és elismeri az intézményt és a tudományos munkát.