Madárvonulással érkezhetnek hozzánk a nem őshonos kullancsok

Tavaly száz vérszívóból kettő tartozott olyan fajhoz, amely hordozhatja a krími-kongói vérzéses láz kórokozóját, de ezek nem voltak fertőzöttek.

Most már a krími-kongói láz is potenciális veszély Magyarországon, miután két olyan kullancs is megjelent hazánkban, amelyek ezt a súlyos betegséget terjesztik. Ez a két példány azonban nem volt fertőzött. Mint azt a Népszavának Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa felidézte: a legutóbbi szezonban a lakosság bevonásával működő kullancsfigyelő „civil tudós” program számára gyűjtötték az emberek az említett száz kullancsot. Ezeket Földvári Gábor, a program vezetője az Ökológiai Kutatóközpont kutatója elemzi. Amelyikről bebizonyosodik, hogy a keresett Hyalomma faj egyik példánya, az végül hozzánk, a pécsi víruslaborba kerül virológiai elemzésre. Első körben a krími-kongói vérzéses láz vírusának jelenlétét vizsgáljuk.

Ez a kullancsfaj azért is érdemel figyelmet, mivel az utóbbi évek enyhe, száraz telei miatt képesek lehetnek túlélni itt a száraz égövön is. Erre van már bizonyíték is, találtak felnőtt példányokat Németországban, Svédországban és Csehországban is. Kemenesi Gábor e kullancsok érdekességei közé sorolja azt is, hogy elsősorban azokhoz az ökológiai rendszerekhez kötődnek, amelyekben egyidejűleg van legeltető állattartás és szegélyként szolgáló bozótos élőhely. Az állatokon élősködik, a bozótosban fenn tud maradni, az embert pedig a fertőzött állatok feldolgozása során vagy csípések alkalmával fertőzheti meg a vírus. Koszóvóban például éppen ilyen környezeti körülmények miatt folyamatosan jelen van a vírus.

Arra a kérdésre, mekkora a valószínűsége, hogy erdei túra, vagy kutyasétáltatás után valaki talál magán vagy az állatán Hyalomma kullancsot, azt felelte: emiatt egyelőre nem kell aggódni, az új ízeltlábúak illetve az általuk terjesztet vírusok elterjedése hosszabb és többlépcsős folyamat. Továbbiak a teljes cikkben