Másodlagos magas vérnyomás: ezek a hormonzavarok is okozhatják

A csendes gyilkosként is emlegetett magasvérnyomás igen sok embert érint, és kezeletlenül olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a stroke vagy a szívinfarktus. A hipertónia fennállhat önmagában, ám más betegségek is eredményezhetik - ilyenkor másodlagos magasvérnyomásról beszélünk. Hogy milyen hormonális zavarok emelhetik meg a vérnyomást, arról dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Betegségek kiváltotta magas vérnyomás

A legtöbb esetben esszenciális magas vérnyomásról van szó, azaz azonosítható ok nélkül magas a vérnyomás. A problémának kb. 15-25% -a másodlagos, vagyis, amikor tudni, mi váltja ki a hipertóniát (a fiatal felnőtteknél ez 30%). A másodlagos magas vérnyomást általában a veséket, artériákat, szívet vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák. Ilyen esetekben fontos az alap betegség terápiája is.

Sajnos a rutin vizsgálatoknál sok esetében nem néznek utána, van-e valamilyen kóros állapot vagy betegség, ami a magas vérnyomáshoz vezet, így gyakran rejtve marad, hogy a problémát valami kiváltja. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek a magas vérnyomás másodlagos voltára utalnak:

•         Rezisztens magas vérnyomás: a vérnyomás tartósan 140/90 Hgmm-nél magasabb, annak ellenére, hogy három különböző vérnyomáscsökkentőt is kipróbáltak (amelyek diuretikumot is tartalmaznak, megfelelő dózisban).

•         Az illető 30 évesnél fiatalabb, nem elhízott

•         Hirtelen lép fel a magasabb vérnyomás

Ezek a hormonzavarok okozhatnak magas vérnyomást

•          Cushing-szindróma: a mellékvesék túl sok kortizolt termelnek, mely egyfajta stresszhormon. Ennek hatására nő a vértérfogat, a szervezet érzékenyebben reagál az adrenalinra/noradrenalinra, így megnő a vérnyomás. A problémát csak súlyosbítja a szintén a betegség tüneteként fellépő elhízás is.

•         Aldoszteronizmus: a mellékvesék túl sok aldoszteront termelnek (Conn-szindróma). Mivel az aldoszteron fenntartja só-és vízháztartás egyensúlyát, ha túl sok van ebből a hormonból, akkor az káliumvesztést és nátrium visszatartást okozhat. Mivel a szervezet túl sok vizet tart vissza, megnő a vértérfogat és a vérnyomás.

•         Pheochromocytoma: ez egy ritka - általában nem rosszindulatú- mellékvese daganat, amely miatt túl sok adrenalin és noradrenalin hormont termelődik. Ezen hormonok már kis mennyiségben is megemelik a vérnyomást, ám ha tartósan nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy komoly vérnyomás problémákat okoznak.

•          Pajzsmirigy problémák: a pajzsmirigy túlműködés hatására a szervezet működése fokozottá válik- felgyorsul az anyagcsere, az emésztés, nő a pulzus és bizony a vérnyomás is.

•          Hyperparathyreosis: a mellékpajzsmirigyek szabályozzák a kalcium és a foszfát szintjét a szervezetben. Ha a mirigyek túl sok mellékpajzsmirigy hormont parathormon) szabadítanak fel, a vérben lévő kalcium mennyisége megnő- ami a vérnyomás emelkedését váltja ki.

•          Akromegália: az agyalapi mirigy túl sok növekedési hormont (GH) termel már a növekedés lezárulása után. Ez leginkább a kéz/lábfej, ujjak, nyelv megvastagodásában, kiemelkedő szemöldökcsontban, hordó alakú mellkasban nyilvánul meg. Az állapot nagyon gyakran magasvérnyomással jár együtt, ráadásul a cukorbetegség kialakulásának esélyét is megnöveli.

Az alap betegséget és a vérnyomást is kezelni kell

Nagyon fontos, hogy ha másodlagos magas vérnyomásról van szó, nem szabad csupán a vérnyomás csökkentésre fókuszálni, az alap problémát is kezelni kell- figyelmeztet dr. Mutnéfalvy  Zoltán. Hiszen hiányában nem csak nem lehet hatékony és tartós vérnyomáscsökkentést elérni, de a jelen lévő betegségek egyéb súlyos szövődményeket is okozhatnak, így azok megfelelő terápiája is elengedhetetlen. Szerencsére a legtöbb endokrin zavar gyógyszeresen kezelhető, ám ha valamely hormon túltermelődését pl. adenoma (jóindulatú daganat) okozza, úgy fontos a tumor műtéti eltávolítása.