Miért nem hagyja aludni a bizsergő, nyugtalan lába?

Sokak életét megkeseríti a nyugtalan láb szindróma, amely éjszaka okoz furcsa, rendkívül zavaró tüneteket. Bizsergés, viszketés, égő érzés? A probléma szerteágazó panaszokat okozhat, és bár ismertek a rizikófaktorai, bizonyos esetekben nem pontosan meghatározható a kiváltó oka. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa (alvás-szakértő) beszélt arról, mit lehet tenni az pihentető alvás visszaállításáért. 

Ég, zsibbad, mintha árammal érintkezne?

A nyugtalan láb szindróma egy viszonylag sokakat érintő probléma, amely gyakorlatilag akár teljesen ellehetetleníti a pihentető alvást. A lábban jelentkező, nehezen körülírható érzetek ugyanis csak akkor enyhülnek, ha a beteg mozog, nyújtózkodik, járkál – a mozgatásra enyhülő tünetek önmagukban diagnosztikus értékűek-, vagyis semmiképp sem alszik.

Milyen furcsa tüneteket tapasztalhat egy nyugtalan láb szindrómás páciens?

• A lefekvéskor jelentkező kellemetlen, esetleg fájdalmas érzetek
• Legtöbbször lefekvéskor vagy hosszabb ülések kezdetekor (akár a tévé előtt) jelentkeznek a furcsa érzetek.
• Éjjelente romló állapot, erősödő tünetek
• Sokszor az teszi lehetetlenné az elalvást vagy átalvást, hogy a különböző érzetek az esti, éjszakai órákban erősebben jelentkeznek.
• Lábrángás
• A nyugtalan láb szindrómához gyakran kapcsolódik az éjjeli lábrángás vagy akaratlan rugdosás.
• Mindkét láb érintettsége

Általában mindkét lábon jelentkeznek az érzések, amelyek nagyon sokféle formát ölthetnek. Lehet ez húzódó, viszkető, elektromos ingerhez hasonló érzés, fájdalmas, bőr alatt jelentkező megfoghatatlan érzet, vagy akár „hangya-mászkálás”. Vida doktornő szerint sokan azért sem mennek el kivizsgálásra, mert olyan leírhatatlannak érzik a problémát, hogy nem gondolják elérhetőnek a segítséget.  

Kiket érinthet a nyugtalan láb szindróma?

Ismert állapotok és rizikófaktorok, amelyek növelik a szindróma megjelenésének esélyét:

A családi halmozódás. A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás. Ennek az a veszélye, hogy aki gyermekkortól, fiatalkortól tapasztalja a tüneteket, gyakran természetesnek gondolja azt, és nem is jut eszébe a segítségkérés.      

A várandósság. Nőknél a terhesség alatt gyakrabban jelentkezhet és ez esetben általában a szülés után meg is szűnik.

Vashiányos vérszegénység. Ha a laborvizsgálatokkal igazolt vashiányos vérszegénységet kezelik, gyakran enyhülnek a nyugtalan láb szindróma tünetei is.

Másodlagosan kialakuló nyugtalan láb szindróma. Ennek hátterében lehet még vese elégtelenség, Parkinson-kór, cukorbetegség miatti perifériás neuropátia, gerincvelőt érintő betegségek.

Vida doktornő szerint a nyugtalan láb szindróma pontos oka még nem ismert, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az agy dopaminháztartása borul fel, ami az izomkontrollt befolyásolja

A kezelés a nappali tüneteken is segít

A nyugtalan láb szindróma nyilvánvalóan azzal jár, hogy a beteg nem tud eleget és kielégítően aludni. Emiatt károsodik az alvás szerkezete, csökken a fiziológiás mélyalvás mennyisége, és előbb-utóbb állandósul az alvászavar. Mindezek következtében a napközbeni fáradtság, álmosság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése figyelhető meg. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni – hangsúlyozza a neurológus.

A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk monitorozni. Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, tehát másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.

Amennyiben az életmódbeli változások és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.