A legújabb szakmai állásfoglalások a rugalmas módszert tartják ma legjobbnak magasvérnyomás-terápia megtervezésében.
Aki szembesül a magasvérnyomás betegség diagnózisával, annyit biztosan hallott már, hogy a 120/80 Hgmm számít optimális vérnyomásnak. De vajon minden érték, ami ennél némileg magasabb, az elfogadhatatlan? Mitől függ, kinél mennyi a célérték? Dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista válaszolt a legfontosabb kérdésekre.
Mi számít magas vérnyomásnak?
Az alapvető kiindulópont, hogy a 120/80 Hgmm és az ez alatti érték tekinthető normál vérnyomásnak az aktuális iránymutatások szerint. Enyhén emelkedett vérnyomásról beszélnek a hivatalos ajánlások, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm, de minden esetben 140/90 Hgmm alatt marad.
Ha többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség - megelőzése miatt.
Nem mindig reális a 120/80-as célérték
Arról a kérdésről, hogy mennyi a kívánatos vérnyomásérték, folyamatosan egyeztetnek a kardiológusok és más szakorvosok. Jelenleg a legelfogadottabb álláspont szerint elsődleges cél a 140/90 Hgmm alatti érték elérése, de ez változhat a beteg egyéni állapotának, tűrőképességének függvényében. Egy idősebb, más alapbetegségekkel is rendelkező, elhízással küzdő betegnél például nem lenne reális a 120/80 Hgmm célérték, de ha sikerül 140/90 alatt maradni, az már megvalósítható célnak tekinthető. Vagyis a keret adott, de a terápiát mindig az adott betegre kell szabni. A legújabb szakmai állásfoglalások a rugalmas módszert tartják ma legjobbnak a terápia megtervezésében. Ennek megtervezésében és kivitelezésében a 24 órás vérnyomásmérés is nagy segítséget jelent.
Petróczy doktornő szerint ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy nem csak a kiugróan magas értékek igényelhetnek kezelést, ugyanis van néhány olyan állapot, amikor a kis mértékben emelkedett értékeket is érdemes csökkenteni. Ezek az alábbiak:
- szív-, ér-, agyi szövődmény fennállása esetében, ha ezek a hypertonia következményei,
- diabétesz,
- vesekárosodás,
- nőknél a menopauza utáni időszak,
- örökletes magas vérnyomás, és annak szövődményei.
A beteg együttműködése, életmódja döntő jelentőségű
A magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének fő célja, hogy úgy csökkentse az értékeket, hogy a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi tevékenységet és a lehető legkevesebb mellékhatást okozza. Mivel a sürgősségi állapotoktól eltekintve a drasztikus vérnyomáscsökkentő módszerek kerülendők, ezért az esetek többségében kis dózisú szerekkel, lehetőség szerint egy gyógyszerrel indul a kezelés, miután az életmódbeli változtatások esetleg nem voltak elégségesek.
A gyógyszerek kombinálása a kontrollokon mért értékek, vizsgálatok és a beteg személyes tapasztalatai alapján merülhet fel, egy-egy újabb szer hozzáadásával. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni a gyógyszerek egymásra gyakorolt hatását és együttes szedésük esetén pontosan kell beállítani minden egyes szer dózisát.
- A magas vérnyomás kezelésében éppen a folyamat időtartama és bonyolultsága miatt nagyon fontos az orvos-beteg együttműködés. Olyan jelentéktelennek vélt dolgok is befolyásolhatják az eredményt, mint a gyógyszerek bevételének időpontja. Éppen ezért kell ilyen részletekbe menően kidolgoznunk a kezelést. Az érintetteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy az életmódjuk döntően befolyásolja az állapotukat, ezért fontos betartaniuk az egészséget életmód szabályait, még gyógyszerszedés mellett is – hangsúlyozza dr. Petróczy Natália.
A kezelés célja nem csupán a vérnyomás beállítása, de a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Ezért a kontrollok során nemcsak a vérnyomást mérik meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente 2-4 felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés.