• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Növekedésihormon-hiány: felnőttként más tünetek jelzik

Egészségmagazin 2022.06.18 Forrás: Budai Endokrinközpont
Növekedésihormon-hiány: felnőttként más tünetek jelzik

A gyermekkori és a felnőttkori növekedési hormon hiányról, annak tüneteiről és kezeléséről.

A növekedési hormon (GH) ahogy a neve is mutatja, többek között a növekedésért felelős, de az anyagcsere folyamatokat is jelentősen befolyásolja. Sokan úgy gondolják, ha alacsonyabb termetűek, akkor biztosan ennek a hormonnak a hiánya áll a háttérben. De vajon tényleg mindig ez a tünete? Prof. Dr. Góth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a gyermekkori és a felnőttkori növekedésihormon-hiányról, annak tüneteiről és kezeléséről beszélt.

A növekedési hormon (angolul growth hormon, közismert rövidítése GH) az agyalapi mirigyben (hypophysis) képződik. Élettani körülmények között szintje a nap folyamán ingadozik, legmagasabb az éjszaki órákban. A GH képződés az élet folyamán is változik, gyermekkorban növekszik, maximumát a pubertás alatt éri el, majd lassan, fokozatosan csökken

Gyermekkorban a GH-hiány alacsonynövést okoz, a végtagok csontjainak mérete elmarad a gyermek kronológiai korától. (A növekedési elmaradásának a mértéke az ún. percentilis görbék alkalmazása révén definiálható).

1959-ben kezdődött meg GH-hiányos gyermekek GH-val történő kezelése. A hormon adásával a testmagasság jelentősen fokozódott. A hypophysis-ből kivont GH, bár nagyon ritkán, súlyos mellékhatást idézett elő (Creutzfeld-Jacob kór). 1986-ban jelent meg az első közlemény az ún. bioszintetikus növekedési hormonnal történő kezelésről- ezekben az esetekben az említett szövődmény már nem fordult elő.

A növekedési hormon hiánya felnőttként

Az 1980-as évek második felében felismerték, hogy a GH-nak felnőtt korban is fontos élettani szerepe van– bár nem a növekedést befolyásoló, hanem az anyagcserére hat. Az első közlemény felnőttek GH kezeléséről 1989-ban jelent meg. Statisztikai adatok szerint Magyarországon 2000-3000 súlyos növekedésihormon-hiányos felnőtt beteg van, de sajnos ezeknek csak mintegy 10%-át kórismézik és kap hormonpótló kezelést- mondja Prof. Dr. Góth Miklós.

A súlyos felnőttkori növekedésihormon-hiány két formája a gyermekkorban kezdődő gyakran ismeretlen okú (azaz idiopátiás). Ritkábban kimutatható genetikai eltérés, ami a felnőttkorban is megmarad. Létezik ugyanakkor felnőttkorban kezdődő GH-hiány is.

A felnőttkori súlyos GH-hiány klinikai tünetei

Testösszetétel változása

- izomtömeg, izomerő csökken

- testzsír növekszik, fokozódik a derékkörfogat/csípőkörfogat hányados

- test víztartalma csökken

•         Fizikai terhelhetőség csökken

•         Életminőség romlik

•         Csontritkulás

•         Inzulinrezisztencia

•         Az érelmeszesedést fokozó koleszterin frakció, az LDL-koleszterin emelkedik

•         Depresszióra való hajlam

Többnyire más, az agyalapi mirigyben képződő hormonok termelődése is károsodhat, de előfordul növekedésihormon-hiány önmagában is. A felnőttkorban kezdődő forma leggyakoribb oka az agyalapi mirigyben képződő jóindulatú daganat, amely nyomhatja az ép hypophysis szövetet, vagy daganat sebészi kezelése révén ép agyalapi mirigy állomány is eltávolításra kerül. Egyéb kórképek során is kialakulhat GH-hiány: fejet ért trauma (ide tartozik egyebek között bizonyos sportágak képviselőinek fejsérülése), az agyi pókhálóhártya alatti (subarachnoidalis) vérzés, rosszindulatú nyaki daganatok sugárkezelését követően (a sugárnyaláb a környező szöveteket is károsíthatja)

Élsportolók doppingolásánál a növekedési hormon „kedvelt” szer, kimutatása nehéz, de egyes esetekben eredményes. Testépítők is – illegálisan - szívesen alkalmazzák.

Gyermekkori kezdetű GH-hiány esetén a növekedés befejezését követően - általában 20 éves kor előtt- kell kiértékelni, hogy szükséges-e felnőtt korban is a GH pótlás.

A GH-pótló kezelés során szintetikus növekedési hormont tartalmazó injekciót napi egyszer kell beadni a bőr alá. Nők igénye nagyobb, mint férfiaké, és a szükséglet a kor előrehaladtával csökken. A GH-pótlás finanszírozása hazánkban jelenleg nyolc endokrin centrumhoz kötött.

A dózist fokozatosan emeljük, amíg a növekedési hormon hatására a májban kezdődő inzulinszerű növekedési faktor I (IGF-I) szintje a kívánt tartományba kerül. A GH pótló kezelés előtt - amennyiben ez szükséges -, a nemi hormon-, mellékvesekéreg-hormon, pajzsmirigyhormon adását be kell állítani.

A kezelés ellenjavallatai: aktív rosszindulatú betegség jelenléte, agyi nyomásfokozódással járó állapotok, a szem ideghártya bizonyos elváltozásai (proliferativ retinopathia).

Fontosabb – ritkán előforduló – mellékhatások

•         alagút-szindróma (alkarokon alakulhat ki)

•         Izomfájdalom

•         víz visszatartás

Legolvasottabb cikkeink