Óránként ezer mintát vizsgál az új laboratórium

Átadták a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vastagbélszűrési minták kiértékelését végző felújított laboratóriumát csütörtökön. A beruházásra 841 millió forint uniós forrást fordítottak. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az átadást megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a korai stádiumban felismert daganatokat, daganatmegelőző állapotokat jó hatásfokkal lehet gyógyítani, és Magyarország gyorsan reagált a 90-es években ezekre a törekvésekre.

Emlékeztetett: a célzott népességszintű szűrések elterjesztése és korszerűsítése 1993-ban indult a méhnyakrákszűréssel, majd a 2002-ben a nők körében végzett emlőrákszűréssel, és a 2018 novemberében elindított vastag- és végbélrákszűréssel vált teljessé.

A miniszter kitért arra, hogy a méhnyakrákszűrést két-, az emlőszűrést három-, míg a vastag- és végbélrákszűrést szintén kétévente érdemes elvégeztetni. Ez utóbbi kétfázisú vizsgálat, először a beküldött mintákban a székletvért vizsgálják, és ha itt eltérést találnak, elvégzik a kolonoszkópos vizsgálatot.

Kiemelte, ezek a népességszintű szűrések az egészséges, panaszmentes emberek vizsgálatát szolgálják, és a cél, hogy olyan korai stádiumban jussanak diagnózishoz a szakemberek, amikor még jó gyógyulási eredmények várhatóak.

A miniszter szerint fontos lenne, hogy ezekre a szűrővizsgálatokat minél többen vegyék igénybe, hiszen például ha az emlőrákszűrésre a behívottak 80 százaléka elmenne, az 30 százalékkal csökkentené az emlődaganat okozta halálozás arányát.

Kásler Miklós elmondta azt is, hogy vastagbélrákszűrésre 750 ezer embert hívtak be, és csak harmaduk vette át a székletminta otthon történő levételéhez szükséges egységcsomagot. Ez nagyon alacsony arány - mondta a miniszter.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (k), Müller Cecília országos tisztifőorvos és Pándics Tamás főosztályvezető a Nemzeti Népegészségügyi Központ felújított, vastagbélszűrési minták kiértékelését végző laboratóriumában az átadás napján, 2021. május 6-án. A beruházásra 841 millió forint uniós forrást fordítottak, a felújított laboratórium óránként ezer minta elvégzését teszi lehetővé. MTI/Bruzák Noémi

Müller Cecília országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy szükség van a népességszintű szűrésekre, hiszen a daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri halálozás után. A daganatos megbetegedéseken belül a legtöbb halálesetet a vastag- és végbélrák okozza, ugyanakkor ezen elváltozások jól szűrhetők, korai stádiumban eredményesen kezelhetők.

Magyarországon évente tízezer új vastagbélrákos esetet fedeznek fel, és ötezren belehalnak a betegségbe.

A szakember elmondta, a vastag- és végbélrákszűrésre az 50-70 év közöttieket szólították meg, hiszen ebben a korosztályban a leggyakoribb a betegség előfordulása.

Kiemelte, szeretnék jobban ösztönözni a lakosságot, hogy vegyen részt a szűrésen, hiszen az eddig kiküldött 750 ezer meghívóra csak 260 ezren jelentkeztek. Közülük 230 ezren küldték vissza a székletmintát tartalmazó egységcsomagot.

A beküldött minták közül 21 ezer minta volt úgynevezett nem negatív, kolonoszkópos vizsgálatra 12 ezren mentek el, és 4600 esetben rákmegelőző állapotot, 670 embernél pedig már rosszindulatú elváltozást találtak.

Müller Cecília kiemelte, hogy a kétévente elvégzett székletvérvizsgálattal nagy biztonsággal kiszűrhető a rosszinduló elváltozás.

A felújított laboratórium óránként ezer minta elvégzését teszi lehetővé - tette hozzá.