Prosztatarák – beszélni kell róla!

A prosztata betegségei közül a legveszélyesebb a prosztata rosszindulatú daganata, amely ma már korai stádiumban jól gyógyítható az urológiában. Hazánkban évente közel 4000 férfinél kerül felismerésre a betegség. Dr. Málik Viktort, a Dr. Rose Magánkórház urológusát kérdeztük a szűréssel és a vizsgálatokkal kapcsolatban.

Miért érdemes, sőt szükséges a prosztatát vizsgálni?

A prosztatarák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat a férfiak körében, és az életkor előrehaladtával egyre nő az előfordulása. Tünetek esetén, illetve 40 éves kor felett évente javasoljuk a szűrővizsgálatokat, mert bármilyen prosztata betegségre is derüljön fény, gyógyítható az idejében felfedezett elváltozás, legyen az egy jóindulatú megnagyobbodás, vagy rosszindulatú betegség. 

A prosztatarák korai stádiumában akár teljesen tünetmentes is lehet, az érintett nem tapasztal jeleket, ezért nem is gondol rá, hogy elmenjen urológiai vizsgálatra. Ez a daganattípus idejében felismerve teljesen gyógyítható, de későbbi stádiumban is sikeresen kezelhető.

Mikor menjünk urológiai vizsgálatra prosztatarák szűrési céllal?

A prosztatarák leggyakrabban a 60-80 éves korosztályban fordul elő, előtte is és utána is előfordulhat, de gyakorlatilag 40 éves kor előtt nem jellemző. A prosztatarák szűrést 40 éves kortól javasoljuk, különösen, ha a családban már korábban előfordult.

Tünetek esetén pedig minél előbb részt kell venni urológiai vizsgálaton és szükség esetén PSA (prosztata-specifikus antigén) mérésen. Ez a prosztatarák „tumormarkere”.

Milyen tünetek utalhatnak prosztata problémákra?

A prosztatarák leggyakrabban tünetmentes, véletlen kerül felfedezésre. Amennyiben tüneteket okoz, kezelése már nehezebb. Emiatt nem érdemes halogatni, idejében célszerű a következő jelekkel szakemberhez fordulni:

   - véres vizelet, hirtelen vizelési inger, akaratlan vizeletvesztés, gyakori vizelés

   - nehezített vizelés, utócsepegés, gyengült vizeletsugár

Az alábbiak már előrehaladott állapotot tükröznek:

   - általános tünetek: éjszakai izzadás, fáradtság és gyengeség, vérszegénység

   - hirtelen, látszólag ok nélküli fogyás

   - csontokban jelentkező fájdalom, gáti, keresztcsonti, deréktáji fájdalmak

Miből áll a prosztata vizsgálata?

A hagyományos, tapintással végzett prosztatavizsgálat és a vérből levett PSA érték a szűrővizsgálat két pillére. A vérvétel fájdalommentes és kellően érzékeny teszt, azonban nem helyettesíti minden esetben a manuális vizsgálatot. Amennyiben a PSA vizsgálat, vagy a tapintási lelet eltérést mutat, úgy további vizsgálatok szükségesek, mint a célzott prosztata MRI vizsgálat és szükség esetén tűbiopszia (mintavétel) a prosztatából.

Milyenek a prosztatarák gyógyulási esélyei?

A napjainkban korszerű korai felismerés mellett, kisméretű prosztata tumort célzott képalkotó vizsgálatokkal és szoros PSA ellenőrzéssel hosszú ideig kezelés nélkül nyomon tudjuk követni. Ezt hívjuk aktív követésnek, ilyenkor semmilyen kezelés nem szükséges, amíg a tumor meg nem nő.

Ha a követés alatt álló tumoros góc növekszik, vagy már időben felfedezzük, teljesen meg lehet gyógyítani a prosztata műtéti eltávolításával, vagy célzott besugárzással.

Előrehaladott állapotban nem gyógyítható, de nagyon jól kezelhető! Hosszan tartóan meg lehet bénítani a daganatot és megfelelő minőségben élhet, aki időben szakemberhez fordul. 

A prosztatarák kezelésének módjai

A kezelés módja nagyban függ a páciens általános állapotától, társbetegségeitől, életkorától és a daganat kiterjedtségétől. Jellemzően kétféleképp közelíthetjük meg a betegséget:

   1.      Kuratív, vagyis gyógyító szándékú kezelés: műtétileg, vagy besugárzással elpusztítjuk a daganat egészét. Ez a prosztatarák szűrés legnagyobb előnye.

   2.      Palliatív (tüneteket enyhítő) kezelés: amikor a betegség túlságosan elhatalmasodott, és teljességében nem tudjuk elpusztítani

          ·  chemotherápia

          ·  hormoncsökkentő kezelés

          ·  célzott kezelés

A palliatív onkológiai kezelés nagyon látványosan fejlődik, egyre több emberen tudunk segíteni.

Melyek a betegség kialakulásának okai, rizikófaktorai?

Jól körülírható rizikófaktorai nincsenek. Genetika tényezők befolyásolhatják a betegség kialakulását, ha például a családban halmozottan jelentkezik a betegség. Bizonyos etnikumoknál gyakrabban fordul elő a prosztatarák. Az életmód és a környezeti ártalmak minden daganat keletkezésében szerepet játszanak. Ahogy a nyugati társadalmakban kitolódik a várható élettartam és egyre több az idős ember, nő a prosztatarák előfordulása, hiszen minél idősebb az ember, annál nagyobb a prosztatarák kialakulásának a kockázata.

Mit tehetünk a prosztatarák megelőzése érdekében?

Fontos, hogy a médiában beszéljünk a betegségről, arról, hogy mi a szűrésben való részvétel előnye. Beszélni kell arról, hogy minél később fedezzük fel a prosztatarákot, annál kisebb az esély a gyógyulásra.

A rendszeres urológiai szűrővizsgálatok segíthetnek a prosztatarák korai felismerésében. Férfiaknak, különösen 50 év felett, ajánlott évente elvégeztetni a PSA-tesztet és a prosztata vizsgálatát. Akinek egyenesági felmenőinél szerepel a prosztata rosszindulatú daganata, annak különös figyelmet kell fordítania a korai felismerésre.

Az egészséges életmód hozzájárulhat a prosztatarák megelőzéséhez és a prosztata egészségének megőrzéséhez.

   ● Az elhízás összefügghet a prosztatarák kialakulásának fokozott kockázatával. Tartsuk fenn az egészséges testsúlyt kiegyensúlyozott étrend és rendszeres mozgás segítségével! Kiemelem a testmozgás szerepét, rendszeres tornázással csökkenthető egyebek mellett a prosztatarák kialakulásának esélye is!

   ● A dohányzás nemcsak a tüdőt, hanem a húgyhólyagot, vesét, és a prosztatát is károsítja. A dohányzás elhagyása csökkentheti a prosztatarák és egyéb betegségek kialakulásának kockázatát.

   ● Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, mert a mértéktelen alkoholfogyasztás növelheti a rákos megbetegedések kockázatát.