• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Székrekedés, hasmenés, puffadás? Az IBS korunk betegsége

Egészségmagazin 2023.03.15 Forrás: Budai Allergiaközpont
Székrekedés, hasmenés, puffadás? Az IBS korunk betegsége

Az IBS eredményes gyógyításához meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét.

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet,  a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.

Az IBS egy funkcionális gyomor-bélrendszeri zavar

Az irritábilis bél szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely az emésztőendszert érinti, a funkcionális gyomor- bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta a diagnosztikus rendszerben az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését. Ez a meghatározás azért is fontos, mert teret enged a funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének. 

Az IBS tünetei az alábbiak lehetnek:

- alhasi fájdalom, görcs,

- puffadás,

- gázképződés,

- egyes esetekben nyálka megjelenése a székletben,

- hasmenés vagy székrekedés.

Az utóbbi tünet alapján több típusba is besorolható az IBS:

- IBS székrekedéssel. (Ilyenkor a székelés nehézkes, a széklet kemény és darabos.)

- IBS hasmenéssel. (A széklet folyékony, vizes jellegű.)

- IBS kevert székelési habitussal. (Akár egy napon belül is előfordulhat székrekedéses és hasmenéses jellegű széklet.)

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens némely napokon teljesen normális, más napokon problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.

Stressz is kiválthatja

Az USA-ban 10-15%-ra becsülik a felnőttek közt az IBS gyakoriságát, bár csak kb. 5-7% rendelkezik diagnózissal. Mindazonáltal az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavarról van szó, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik:

- családban már előforduló IBS,

- komoly emésztőrendszeri fertőzés,

- kezeletlen stressz, szorongás.

Az IBS-sel élők sokszor megfigyelik, mi váltja ki náluk a tüneteket, ami lehet bizonyos étel, gyógyszer, és főként valamilyen stresszes állapot. Szakértők gyakran úgy jellemzik az IBS-t, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Ugyanakkor, ha vér jelenik meg a székletben, láz, erős fájdalom, fogyás jelentkezik, az komolyabb bajra utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.

Hogyan lehet diagnosztizálni az IBS-t?

Az első lépés a kórtörténet részletes ismerete. Az aktuális panaszok feltárása mellett fontos ismernünk a tünetek megjelenésének időpontját, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket. Elengedhetetlen a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegség kizárása. Ezért a fizikális vizsgálaton túl vérvizsgálatra, székletminta elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre, kolonoszkópiára is szükség lehet.

Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható – ismerteti a gasztroenterológus - És itt következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges.

Az IBS kezelése komplex, egyénre szabott feladat

Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik – mondja a szakember – A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés.

Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, tartósított, finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó étel-csoportok kiszűrhetők.

Ugyanakkor az életmódban is ajánlott változtatásokat bevezetni, hiszen a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. A gyógyulás az IBS esetében a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.

Kapcsolódó hírek