Szenior Akadémia: fókuszban a nyirokrendszer

A Szenior Akadémia kilencedik évfolyamának harmadik előadását dr. Jakus Zoltán, az Élettani Intézet egyetemi docense tartotta a nyirokrendszer szerepéről, korábban ismert és újabban felfedezett funkcióiról, valamint a nyiroködéma kezelési lehetőségeiről. A fentieken túl röviden kitért a szervspecifikus nyirokérfunkció vizsgálatához kapcsolódó preklinikai modellekben végzett saját kutatásaikra is - tudósított a rendezvényről az egyetemi portál.

A nyirokrendszer a kardiovaszkuláris rendszer részeként egy vakon végződő nyílt kapilláris hálózatból, gyűjtő nyirokerekből és nyirokcsomókból épül fel – ismertette dr. Jakus Zoltán. Mint elmondta, a nyirokrendszer központi tényező az immunrendszer működésében is, fontos szerepe van az immunsejtek vándorlásának szabályozásában, a folyadékegyensúly fenntartásában, illetve a zsírok felszívásában a vékonybélben. Kiemelte, hogy ezen jól ismert funkciók mellett újabban további, korábban nem várt szervspecifikus funkciókra is fény derült a nyirokrendszernek. Dr. Jakus Zoltán hangsúlyozta, hogy a korábbi, általános megközelítés helyett egyre inkább a nyirokrendszer szervspecifikus funkciói kerülnek előtérbe.

Az előadásban a nyirokrendszer legfontosabb jellegzetességeit is bemutatta, kitérve a rendszer betegségeire, az elsődleges, genetikai hátterű és a másodlagos, a nyirokrendszer működési zavara miatt kialakuló nyiroködémára is. Szólt ennek stádiumairól, kezelési lehetőségeiről, kiemelve, hogy a konzervatív terápia (nyirokmasszázs, fásli, kompressziós kezelés) mellett egyre elterjedtebb a sebészeti megközelítés. Ez azt jelenti, hogy a nyirokerek és a vénák között hoznak létre kapcsolatot, ami jelentősen javíthatja a betegek állapotát. Dr. Jakus Zoltán hangsúlyozta, hogy a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán működik nyiroksebészeti program.

Új lehetséges terápiás megközelítésekről szólva dr. Jakus Zoltán saját preklinikai kutatásaikról is beszámolt, kitérve a nyirokér-növekedés serkentésére és a kísérletes nyiroködéma kezelésére nukleozid-módosított mRNS-ek segítségével, a magzati tüdőt az újszülöttkori légzésre felkészítő mechanizmusok vizsgálatára és az agyhártya nyirokereinek fejlődését és működését szabályozó mechanizmusokra is.