• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

Szívzörej - mi lehet az oka?

Egészségmagazin 2019.02.04 Forrás: Kardioközpont
Szívzörej - mi lehet az oka?

Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható.

Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatóznak”, normál esetben csak a szív dobogását hallják. A szívzörejt sokszor csak véletlenül fedezik fel, bár dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint néhány tünet utalhat is a zörejt okozó problémára. 


Miért „hallgatóznak” az orvosok?
A hallgatózás a szív felett az egyik  legrégebbi és leggyakrabban használt  vizsgáló módszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat – ismerteti dr. Vaskó Péter. - Fontos elkülöníteni a normális szívhangokat, az akcidentális és a kóros szívzörejeket. A zörejek megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezzük, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani és leírni. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahang, hogy a zörej okát egészen pontosan meg tudjuk határozni.

 

Milyen hangokat lehet hallani?
Normál körülmények között felnőttekben kétféle hangot lehet hallani. Ezek a hangok elsősorban  a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. I. és II. szívhangot figyelhetünk meg. A szisztolés I. hang döntően  a pitvar és kamra határán lévő, két- és háromhegyű billentyű bezáródásakor hallatszik, amelyhez más komponensek is hozzáadódnak.  A diasztolés II.  szívhang a kamrák  és a nagyerek (aorta és pulmonális) billentyűk záródásakor keletkezik. Ezen zörejek helyéből,  erejéből, intenzitásából és  hosszúságából már következtetni lehet a betegségre. Mindezek alapján a szívzörejek három csoportjáról beszélhetünk: szisztolés-, diasztolés- és szisztolo-diasztolés zörejek.

A zörejek  legnagyobb része a billentyűk elváltozásából származik. A billentyűk két leggyakoribb elváltozása a szűkület és a rossz, elégtelen záródás. Gyermekkorban gyanú esetén fontos  egy esetleges fejlődési rendellenesség megállapítása és a  két szívfél közötti sövény nyitva maradásának vizsgálata, hiszen innen is származhat zörej.

Végül zörejt okozhat a  magas láz, vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható még  az ún. galopp hang, (vagy galopp ritmus), ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében  jön létre.

 

Mikor kell orvoshoz fordulni?
Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható. Ami esetleg felhívhatja a tünet mögötti betegségre a figyelmet, az néhány olyan általánosabb panasz, mint a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség. Ilyenkor, a sztetoszkóppal vagy szívultrahanggal történő vizsgálatok során fedezhetjük fel a szívzörejt is – mondja Vaskó doktor. - Ha a kikérdezés, a sztetoszkópos vizsgálat és a szívultrahang alapján beazonosítjuk a forrást, felállíthatjuk a diagnózist és elrendelhetjük a kezelést.

Legolvasottabb cikkeink