Tápszeres és szoptatott baba is lehet tejre allergiás

Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a betegség felismeréséről és kezeléséről kérdeztük.

Anyatej és tejalapú tápszer

Az anya által elfogyasztott tejfehérjék kis mennyiségben ugyan, de átjutnak az anyatejjel a gyermek szervezetébe, így az allergiás tünetek szoptatott csecsemőknél is jelentkezhetnek. Tápszeres babáknál a tünetek megjelenését a normál, tejalapú tápszer adása okozza, ám mindkét esetben van megoldás a tünetek kezelésére.

A tej és a tejtartalmú ételek fogyasztásával kapcsolatban kétféle panasz szokott felmerülni. Az egyik a laktóz intolerancia, amit a csökkent, vagy hiányzó laktáz enzim termelődése idéz elő. Az érintettek szervezete nem tudja lebontani a tejcukrot. Ez tehát nem valódi allergia, hanem enzimhiány, ami a hiányzó enzim pótlásával jól kezelhető. A tehéntej allergiát a tejfehérje fogyasztása okozza, amit az érintett szervezete egy téves immunválasz miatt ellenségként kezel. Az egyébként ártalmatlan tejfehérje ellen indított támadás a tejallergiások szervezetében egy sor kellemetlen tünet megjelenéséhez vezet.

Csecsemőknél a tejallergia által okozott leggyakoribb panasz a bőrtünetek, kiütések, ekcéma megjelenése, de hasfájás, székrekedés, hasmenés, haspuffadás, illetve a gastro-oesophagealis reflux is jellegzetes tünete lehet a betegségnek. Viszonylag kevesen gondolnak rá, de a légúti tünetek: gyakori tüsszögés, köhögés, orrfolyás, orrdugulás, nehézlégzés hátterében is állhat tejallergia – mondja dr. Vass Noémi.

Mivel az allergiás betegségek előfordulása jellemzően családi halmozódást mutat, mielőtt a szülők orvoshoz fordulnak, érdemes kérdezősködni a rokonok között is, hogy tudják, van-e más is, aki allergiával – akár légúti, táplálék, vagy más - küzd a kisebb-nagyobb családban. Az öröklődés szempontjából persze a legerősebb hatást a szülőknél fennálló allergia jelenti: egy allergiás szülő esetében 30, kettőnél már közel 80 százalék az esélye, hogy a betegség valamilyen formában megjelenik a gyermeknél is. A diagnózishoz fontos, hogy jól le tudjuk írni, hogy mióta, milyen jellegű tünetek, milyen gyakorisággal jelentkeznek. Szoptatott babáknál az is fontos lehet, hogy észrevettünk-e összefüggést a saját étkezésünk és a tünetek megjelenése közt. A tejfehérje allergia vizsgálata csecsemőknél és kisgyermekeknél vérből, idősebb életkorban pedig bőrpróbával is történhet.

Ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban tejfehérje allergia okozza, akkor az egyetlen kezelési módot a tejtermékek kerülése jelenti. Anyatejes babánál ezt az édesanya tejmentes diétájával, tápszeres babánál a tápszer cseréjével tudjuk megoldani. Számukra a már kialakult allergia esetén a nagy fokban hidrolizált, vagy aminosav alapú, tejfehérje mentes tápszerek adása jelent megoldást.

A gyermek háziorvosok kiemelt támogatással 1 éves korig írhatják fel az extenzíven hidrolizált tápszereket, míg ezt 1 és 6 év közötti gyermekek számára kizárólag szakorvos javaslatára tehetik meg. Az aminosav alapú tápszerek felírása gyermek-gasztroenterológus javaslata alapján történhet, mely tápszereket 1 éves korukig kaphatják a csecsemők. Egy éves kor felett egyedi méltányossággal igényelhető ez a tápszer.

A tejmentes diétát a hozzátáplálás időszakában és később is tartani kell, amennyiben terhelést követően újra előjönnek a tünetek. A gyerekek többsége 3-5 éves korára kinövi a tejfehérje érzékenységet.