Tippek a gondtalan jégkrémezéshez

A jégkrém-fogyasztás ilyenkor, a legnagyobb nyári meleg idején csúcsokat dönt, és mivel a statisztikák szerint évről-évre többet vásárolunk belőlük, összesítve már a húsz legkeresettebb élelmiszer között találjuk a jeges finomságokat. Akad olyan üzlet, ahol közel négyszázfélét tartanak belőle a hűtőládákban, ezért jól jöhet néhány tanács, mire érdemes figyelni vásárláskor és azt követően, főleg, ha valamilyen okból speciálisan kell táplálkoznunk - áll a Tét Platform közleményében.

A legjobb és legfinomabb jégkrém kiválasztásában sokat segít az, hogy – ellentétben a nyár másik kedvelt jeges édességével, a fagylalttal – ezeket a termékeket kizárólag fogyasztói kiszerelésben, csomagolva és jelölésekkel ellátva vehetjük meg, így a megnevezéstől az összetételen át a tápanyag-tartalomig számos információ a rendelkezésünkre áll. Érdemes figyelni az elnevezésére: a jól csengő márkanevek mellett ugyanis mindig megtaláljuk a hivatalos termék-megnevezést, ami sokat elárul a jégkrémről. Ha a csomagoláson az olvasható, hogy a termék valamilyen „ízű”, akkor az azt jelenti, hogy ízesítése aromákkal történt. Így például a „csokoládé ízű” jégkrém csokoládéaromák felhasználásával készül, ezzel ellentétben a csokoládés jégkrémben nem lehet kakaó vagy csoki ízű aroma, sőt a barna színt erősítő színezék sem, viszont legalább két tömegszázalék kakaót vagy csokoládét tartalmaz. Ha a csomagoláson gyümölcsöt ábrázoló fotót, képet vagy grafikát látunk, akkor máris biztosak lehetünk abban, hogy az adott gyümölcsből van is a jégkrémben, mivel csak ebben az esetben lehet a csomagoláson ilyen elemet elhelyezni.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint is érdemes figyelni a csomagolás információira: „Már a megnevezés is jelölhet minőségi kategóriát, például a tejes gyümölcsjégkrém teljesen más, mint a vizes jégkrém, de ugyanilyen fontosak lehetnek az egyéb jelölések. A light feliratot például sok tudatos vásárló keresi, azonban érdemes tudni, hogy ez több mindenre is utalhat, például alacsonyabb cukor-, zsír- vagy éppen energiatartalomra. Közös viszont, hogy bármelyikről is szóljon, legalább 30 százalékkal kevesebbet kell tartalmaznia belőle, mint a hasonló termékek” - árulja el a dietetikus.

Ha valóban gondtalan élvezeteket szeretnénk, akkor a jégkrém esetében a csomagolás információi mellett az élelmiszerbiztonságra is figyeljünk. Például ha egy élelmiszert édesítőszerrel készítettek, akkor ezt a megnevezésében is fel kell tüntetni, hiszen egyeseknél ezek fogyasztásának is lehet kedvezőtlen hatása. Különbséget kell tenni a cukormentes és a hozzáadott cukor nélküli termékek között: utóbbiak például olyan gyümölcsjégkrémek, amelyek cukor felhasználása nélkül készültek, azonban a gyümölcscukor eredendően jelen van bennük.

Összetételük miatt a jégkrémek jó táptalajt jelentenek a romláshoz vezető, vagy gyomor- és bélrendszeri panaszokat kiváltó kórokozó baktériumoknak. Zoltai Anna, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának ellenőrzési osztályvezetője, élelmiszerbiztonsági szakember a következőkre hívja fel a figyelmünket: „Élelmiszerbiztonsági szempontból a jégkrémek esetén vásárláskor a két legfontosabb szempont a zárt, sértetlen csomagolás és a -18 °C-os, vagy az alatti tárolási hőmérséklet. A jégkrémet -18 °C-os hűtőlánc megtartásával szabad forgalomba hozni, és célszerű a hazaszállítás során – például hűtőzacskóval, hűtőtáskával – és otthon is ezt a hőmérsékletet biztosítani. Vásárlóként ellenőrizzük a csomagolás sértetlenségét és a kínáló hűtők hőmérsékletét a berendezések hőmérőjének megtekintésével. Ha a jégkrém alakja deformálódott, állaga nem kellően szilárd, esetleg jégkristályokat látunk a csomagoláson, felmerülhet annak gyanúja, hogy egyszer már felolvadt, vagy a kívántnál magasabb hőmérsékleten tartották és újrafagyasztották. Az ilyen jégkrémet ne vegyük meg, és ne fogyasszuk el. Ha otthon olvadna fel a jégkrémünk, semmiképpen se fagyasszuk újra. Otthon a többadagos, családi felhasználásra szánt jégkrémet csak a legszükségesebb időre vegyük ki a hűtőből, majd azonnal zárjuk a dobozát és helyezzük vissza. Fontos, hogy az ilyen termék adagolásához mindig tiszta eszközt használjuk, megelőzve a jégkrém beszennyezését és a későbbi esetleges megbetegedést” – tanácsolja a szakember.

Sokan örülnének, ha vásárláskor elég lenne csak az élelmiszerek lejárati dátumára figyelniük, nem pedig intoleranciájuk vagy allergiájuk miatt kellene az összetevők listáját böngészni. Egyre több laktóz- vagy gluténérzékeny, esetleg tejfehérje-allergiás él közöttünk, sokan pedig valamely divatos táplálkozási irányzat miatt keresnek növényi alapú, esetleg vegán jégkrémet. A dietetikus szerint ők is megtalálhatják a számukra készült finomságokat: „A jégkrémek többsége tej- vagy tejszínalapú, ezért a laktózérzékenyek vagy a tejfehérje-allergiások számára nem fogyaszthatók. Ugyanez mondható el a cukorbetegek esetén is, számukra a hozzáadott cukor jelenthet problémát. A sokszínű kínálat viszont nekik is lehetővé teszi a hűsítő nyári finomságok fogyasztását. A csomagolás információt böngészve találhatnak hozzáadott cukor nélkül készült, laktózt és/vagy tejfehérjét nem tartalmazó jégkrémeket, sőt olyat is, amely megfelel a vegetáriánus, ezen belül is a szigorú vegán táplálkozási elveknek” – mondja Antal Emese. A szakértő végül a mérsékelt fogyasztás fontosságára is felhívja a figyelmet: „A szezonalitása ellenére a jégkrémet tekintsük édességnek, így a kiegyensúlyozott étrendbe hetente egy-két alkalommal, az étkezések befejező fogásaként illeszthető be gond nélkül. Ügyeljünk az adagra: ez egyedileg csomagolt jégkrémek esetén ez nem lehet gond, azonban a hazavihető dobozos jégkrémek esetén már tudatos odafigyelésre van szükség. Ezeknél a fagylalthoz hasonlóan maximum két gombócnyi, azaz 80-100 gramm lehet az adag nagysága”- tanácsolja a dietetikus a bűntudat és a felesleges kilók elkerülése érdekében.