Több százezer inkontinenciával érintett beteg

A Nemzetközi Kontinencia Hét az inkontinenciával élőkre, és az ő élethelyzetükre hívja fel a figyelmet. Az inkontinencia Magyarországon a becslések szerint több százezer – egyébként egészséges – embert és szintén több százezreket érint, akiknek valamilyen az inkontinenciával egyébként összefüggő betegsége van. A közös bennük az, hogy a dolog tabu jellege miatt az érintettek alig ötöde kér és kap szakértői segítséget. 

Vizelettartási problémák bármelyik életszakaszban előfordulhatnak és ez egyáltalán nem annak az egyértelmű jele, hogy a testünk elhasználódott, nincs egyenlőség a kettő között. Sőt, az inkontinencia nagyon gyakran a kimondottan aktív és komoly életerőt, masszív erőkifejtést igénylő tevékenységek – és nem valamilyen betegség – közben jelentkezik. Legjobb példa erre a gyermekvállalás. A terhesség és a gyerekszülés nem betegség és mégis járhat inkontinenciával. Annyi azért bizonyos, hogy bármi is az oka a vizelettartási problémáknak, beszélni nem szoktunk és nem is szeretünk róla. Persze szégyenkezni se szeretünk emiatt, de mégis általában ezt tesszük, holott a megfelelő kezeléssel a tünetek mérsékelhetők vagy akár meg is szüntethetők.

Az Európai Urológiai Társaság (EAU) egy most megjelent átfogó tanulmányban elemezte az inkontinencia egészségügyi, társadalmi-gazdasági és környezeti költségeit az EU-ban. A tanulmány megállapítása szerint mintegy 55-60 millió európai szenved valamiféle vizelettartási zavarban.

Ezek olyan, könnyen észlelhető egészségügyi problémák, amelyek jelentősen befolyásolják a betegek és szeretteik életét, a nemzeti egészségügyi rendszereket, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat. A kontinencia problémák negatív következményei nemtől, kortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül súlyosan hátrányos hatással lehetnek az életminőségre. A betegek és gondozóik esetében pl. a fizikai, pszichoszociális és gazdasági következmények a társadalmi funkciók végletes beszűkülését is eredményezhetik. A vizelettartási zavarok gyakran járhatnak együtt más, olyan súlyosabb (társ)betegségekkel, mint a prosztatarák, hólyagrák és méhnyakrák is, amik kezelése önmagában is kontinencia problémákat okozhat.

A részletes adatokat nézve kiderül, hogy Magyarországon a nők 14%, a férfiak 4%-a érintett a problémában. Ezzel a legalacsonyabb érintettségű országok közé tartozunk, azonban ismerve a magyar lakosság általános egészségi állapotát és egészségtudatosságát, feltehetőleg ez nem azért van mert ennyire „jól állunk”, sokkal inkább azért, mert nálunk a többi európai országhoz képest jóval kevesebb a felismert, kezelésbe vont beteg.

Csepptérkép – első magyarországi online problématérkép készül a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság (MAKUT) szakmai támogatásával, amiben arra keresik a kutatók a választ, hogy mi jelenti a legnagyobb problémát az inkontinenciában érintetteknek, Magyarországon. Az online felmérés a 2025-ös Inkontinencia hét apropóján indul, az eredményeket 2025 őszén tárják majd a nagyközönség elé.