Új lehetőség segíti a betegeket a rohamok megelőzésében

Az asztma a leggyakoribb krónikus légúti megbetegedés hazánkban: a gondozott betegek száma 300 000 felett van, de becslések szerint a betegség akár félmillió magyart is érinthet. A betegek egy része nincs teljesen tisztában betegsége kezelésének fontosságával, ennek megfelelően nem használja rendszeresen a megelőző gyógyszerét – figyelmeztet a május 5-i Asztma Világnapja kapcsán a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekciójának elnöke. Az alkalomszerűen jelentkező asztmás panaszok enyhítésére ráadásul a többség továbbra is csak rohamoldó inhalátort használ, ez azonban csupán a tünetek átmeneti enyhítésére alkalmas, a légúti gyulladás kezelésére nem - hívták fel a figyelmet közleményben a lehetőségre a világnap kapcsán.

Az utóbbi hónapokban ismét fókuszba került a hazánkban gyakori krónikus megbetegedés, az asztma; mivel a betegek légutai idülten gyulladt állapotban vannak, a nyálkahártyájuk védtelenebb a kórokozókkal szemben, így a vírusfertőzések fokozott veszélyt jelenthetnek számukra, ezért – nem megfelelő fenntartó kezelés és súlyos betegség esetén - a koronavírus szövődményei tekintetében is fokozott a rizikó.  

Ugyanakkor az asztma diagnózisát és hatékony kezelését nagyban nehezíti, hogy a tünetek meglehetősen változatosak, panaszos és tünetmentes periódusok váltják egymást. Leggyakrabban fulladást, mellkasi nyomásérzést, terhelés, sport hatására jelentkező nehézlégzést, valamint köhögést tapasztalnak a betegek. Mivel azonban az árulkodó jelek akár hosszabb ideig is elmaradhatnak, az asztmások egy része anélkül él együtt a kórral, hogy tudna állapotáról vagy alkalmazná fenntartó kezelését. „Gyakorta előfordul, hogy hónapok telnek el a tünetek jelentkezése nélkül, így a beteg azt gondolja, nyugodtan abbahagyhatja a terápiát. Ez azonban egyáltalán nem így van, az inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket folyamatosan, a panaszmentes szakaszban is szükséges használni, pont úgy, mint a cukorbetegek vagy magas vérnyomással élők által szedett gyógyszerek esetében” – hangsúlyozza Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspatológiai Szekciójának elnöke.

Tüneti kezelés helyett komplex szemlélet

A következetes és hatékony terápia azért is fontos az asztmások esetében, mert a betegség ugyan nem gyógyítható, a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és a rendszeres orvosi kontrollal azonban az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek, beleértve a sportokat és az egyéb fizikai aktivitásokat. Mivel az örökletes hajlamon és számos ismeretlen kórfolyamat által kialakuló asztma gyulladásos betegség, a gyulladás kezelése és kordában tartása a beteg és orvosa legfontosabb feladata.

Sajnos azonban a tüdőgyógyász szakemberek tapasztalatai szerint az asztmások egy része nem használja folyamatosan megelőző gyógyszereit, a többség pedig túlzott mértékben támaszkodik az azonnali megkönnyebbülést hozó rohamoldó inhalátorok használatára, melyek azonban csak a tüneteket csökkentik, de nem kezelik a gyulladást.

„Ezzel egy ördögi kör alakul ki: a beteg még többet használja az ún. SABA inhalátort, a rohamoldót, amivel növelheti a súlyos állapotromlások, asztmás rohamok előfordulásának valószínűséget, így újra és újra a gyors hatású rohamoldókhoz fog nyúlni ahelyett, hogy a tüneteket előidéző gyulladás gátlására koncentrálna. Ezért a komplex, gyulladáscsökkentő hatású inhalációs kortikoszteroidot is tartalmazó készítmények rendszeres alkalmazásának fontosságára kell felhívni az asztmás betegek figyelmét. Fontos feladatunk az is, hogy a téves, indokolatlan félelmet az inhalált kortikoszteroidok kapcsán eloszlassuk. Emellett hazánkban kb. 15 000 ember él együtt súlyos asztmával, számukra a mindennapi feladatok ellátása is nehézségekbe ütközhet. Ők már itthon is biológiai terápiában is részesülhetnek, hogy minél teljesebb életet élhessenek” – mondja Dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Asztmateszt segít a probléma felismerésében

Nagyot lépett tehát előre a tüdőgyógyászat az asztma kezelésében, hiszen míg korábban a rövid hatású hörgőtágítók használata volt a terápiák alapköve, ma már a betegek többsége esetében javasolt a modern kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlót tartalmazó inhalációs kezelés. A szakemberek a rohamoldó un. SABA szükséglet visszaszorulásától azt remélik, hogy lényegesen csökken az életveszélyes panaszokkal küszködő páciensek és a kapcsolódó halálesetek száma, a betegek életminősége pedig jelentősen javul. A hosszabb távon is hatékony terápia kialakításához azonban az asztmások és a kezelőorvosuk szoros együttműködésére van szükség, melynek fontos része az informatív és támogató betegedukáció.

Éppen ezzel a céllal indult az a globális kampány, melynek május elejétől elérhető magyar weboldala egy néhány kérdésből álló informatív teszttel segíti az asztmás betegeket annak felismerésében, hogy állapotuk karbantartására az ajánlottnál nagyobb mértékben támaszkodnak-e a rövid hatású hörgőtágítójukra. Az asztmateszt.hu elsősorban a betegek SABA inhalátorukhoz kapcsolódó attitűdjeit és szokásait méri fel, az eredmények pedig segítenek abban, hogy a páciensek tájékozottan, a terápiájuk hiányosságait felismerve fordulhassanak tüdőgyógyász szakorvoshoz.