A csodára még várni kell a sürgősségi osztályokon

Bár január első napjaiban a szaktárca sajtóközleményben adta hírül, hogy zökkenőmentesen elindult az új egységes sürgősségi ellátórendszer, a gyakorlatban nem következett be a Kásler Miklós miniszter által még karácsony előtt elrendelt csoda. A sürgősségi osztályok változatlanul nehezen küzdenek meg a betegáradattal. Noha a szaktárca vezetője január elsejei határidővel újfajta működésre utasította a sürgősségi ellátást végzőket, ennek a személyi és informatikai feltételeit nem sikerült megteremteni, írja a nepszava.hu.

Az új jogszabály nem csak a beteg fogadási körülményeit, de az adatrögzítést is szigorította. Az eddigieknél jóval több és részletesebb információkat kellene gyűjteni a páciensekről a sürgősségin dolgozóknak.

Az új jogszabály gyakorlati alkalmazása más területeken is meglehetősen gyengén vizsgázott. A lap által felkeresett sürgősségi centrumokban látszólag minden az előírás szerint működött. Volt triázs, betegtájékoztatással foglalkozó munkatárs, és szinte mindenütt kiírták egy vizsgáló ajtajára: Akut Alapellátási Egység.

Ám a sor, a várakozási idő nem rövidült, pedig a változtatásnak épp ez lett volna az értelme. A lap által megkérdezett főigazgatók a helyzetet azzal magyarázták, hogy az ellátás gyorsításhoz a jogszabály helyett elsősorban több orvosra, triázs nővérre lenne szükségük. Ám a rendelet megjelenése óta eltelt idő alatt nem lettek többen a szakmához értő, munkát keresők. De ha lettek is volna, az álláspályázatok kiírására sem volt elég az idő. Ezért, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, más osztályokról hívtak a többlet feladatokra helyettesítőt, vagy csak megsokszorozták az egy emberre jutó feladatot. Így lett a triázs nővér egyidejűleg betegút szervező és tájékoztató munkatárs, valamint az akut alapellátási egységben is a szakember. A sok feladatot ellátók pedig éppen odaszaladnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez a rendelet megjelenése előtt is pont így működött.

Az akut alapellátási egységbe sorolható nem sürgős esetekkel azonban máris van egy komoly szakmai probléma – állítja lapunknak az egyik intézményvezető. A súlyos eseteknél egyértelmű a helyzet, ott nem lehet nagyot tévedni, ám a nem súlyosnak ítélt banális panasz rejthet komoly életveszélyes bajt. Azaz éppen az ő ellátásuknál kell nagyon résen lenni. S miután ezt a feladatot elvben elláthatná nem orvos is, nagy a tévedés lehetősége, előfordulhat, hogy éppen olyan valakit küldenek onnan haza, aki akár útközben meghal. Ezért a főigazgató úgy döntött, hogy az ő intézményében beteg csak akkor bocsátható el a sürgősségiről, ha azt orvos látta. Azaz most is mindenki ugyanabban a sorban van, mintha nem is szervezték volna át a rendszert.