• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

A gyógyszergyártó fizet, az állam túlkölt

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A gyógyszertár nem egy trafik, hanem egy népegészségügyi találkozási pont.

Ezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár mondta egy budapesti konferencián, ismertetve, hogy a szakmai kompetenciákat az új patikatörvénnyel rendezik, a gyógyszerellátás szabályozásában az állami jogkörök helyreállításán fáradoznak. Kiemelte továbbá az államtitkár, hogy a minőségi, szakmai, etikai normákra a jövőben nagyon odafigyelnek majd.

A Világgazdaság című napilap a „Merre tart az egészségügy – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés, finanszírozás?" címmel tartott egészségügyi szakkonferenciáján nem csak az egészségügyi ellátórendszer tervezett átalakításáról, hanem a gyógyszergyártás, -forgalmazás problémáiról is sok szó esett.

Erről a területről, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója Bogsch Erik volt a téma „felvezetője". Meglehetős határozottsággal közölte – amiről egyébként a weborvos.hu portálon többször is szót ejtettünk –, hogy az iparág az egészségügyi kasszához nem mostantól, hanem már 2003 óta jelentősen hozzájárult, 2007-től pedig az amúgy sem csekélyke összeg tovább emelkedett. A gyógyszercégek ugyanis három éve különadót is befizetnek, idén például 57 milliárd forintot, többet, mint amennyit a gyógyító-megelőző ellátásra fordítunk... Arányaiban lényegesen nagyobb ez az összeg, mint a mostanában vihart kavart bankadó.

- Rendesen nyomjuk a pénzt az államkasszába adók formájában. Komoly hozzáadott értékkel, kiváló és magasan képzett szakemberekkel dolgozunk. Kiemelkedő a K+F, jelentős az export, biztonságos és nemzetközi színvonalú az ellátás. Továbbá a magyarországi gyógyszergyártók elismertsége itthon és külföldön kifogástalan. Miközben a hazai gyártók a betegek közel felét látják el, árbevételük a teljes forgalomnak kevesebb, mint egynegyede!

- Hogyan lehetne nyugalmat teremteni? – tette fel a kérdést a MAGYOSZ elnöke és mindjárt válaszul is szolgált. - Például kiszámíthatósággal, jogszabályokban az átláthatósággal, a kaotikus viszonyok megszűntetésével, több évre szóló megállapodásokkal a gyártók és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között. A bioszimiláris gyógyszerek támogatásának és befogadásának szabályozása éppúgy nem kerülhető meg, mint a gyógyszergazdasági törvény módosítása.

A MAGYOSZ elnöke mondandóját számokkal is alátámasztotta. Közölte, hogy míg 3 éve 13.660, addig tavaly már csak 13.178 dolgozót foglalkoztatott a hazai gyógyszeripar, közülük 2007-ben 4800 volt felsőfokú végzettségű, 2009-ben már 5009. A kutatás+fejlesztésben három esztendeje 1900, tavaly 1978 szakember dolgozott. Az iparág árbevétele 2007-ben 636 milliárd, 2009-ben pedig már 760 milliárd forint volt, amiből belföldi értékesítésből korábban 155 milliárd, a múlt évben pedig 174 milliárd forint származott. Az export 2007-ben 481 milliárd, tavaly pedig már 586 milliárd forintot tett ki. Beruházásra három éve, 49,7 milliárdot, a múlt esztendőben már 59,2 milliárd forintot költöttek. Elismerésre méltó, hogy a két citált évből az előbbiben 43,7 milliárdot, az utóbbiban 56,5 milliárdot fordítottak kutatásra és fejlesztésre. Végül adók és járulékok dolgában is jócskán hozzájárultak az államkasszához, hiszen 51,8 milliárd 2007-ben, 2009-ben pedig már 85,8 milliárd forint volt a befizetésük.

- A hazai gyógyszeripar a magyar ipar húzóágazata, a magyarországi innováció legnagyobb finanszírozója, a Magyarországon működő cégek versenyképessége áll legközelebb a nemzetközi élmezőnyhöz – jelentette ki a MAGYOSZ elnöke, hozzátéve: ezeknek a képességeknek a megőrzése, további erősítése nemzetgazdasági érdek.

Olyan támogatáspolitika bevezetése lenne szükséges, amely semleges, nem pedig ellenséges a hazai gyártókkal szemben, ahogyan a mai helyzet mutatja. Azoknak a cégeknek kell finanszírozniuk a gyógyszerkasszát, ami miatt költségeik túlzottan megnőttek.

Megítélése szerint az Új Széchenyi Tervnek pozitív üzenetei is vannak a hazai gyógyszeripar felé, hiszen abban rögzítették, hogy a magyar gyógyszeripar versenyképességének megőrzése kiemelkedő fontosságú az egész nemzetgazdaság számára „…kormányzati szinten átgondolt, az ipar képviselőivel egyeztetett jogszabály-változásokra van szükség, mely a teljes iparághoz való nemzetgazdasági hozzájárulásának egészét veszi figyelembe és ezt az óriási hozzáadott értéket állítja szembe az Egészségügyi Alap fiskális céljaival...".

Ugyanakkor egyebek között felemlegette, hogy a gyártói befizetés megduplázódott: 2003-2006 között 59,8 milliárd, 2007-2010. augusztusáig már 146,5 milliárd forint volt ugyan, de ezek a pénzek az E. Alapban elfolynak, nem számítják be a gyógyszerkasszába! Támogatás megoszlása támogatásonként a következőként alakult: normatív 36%, Eü (Eü 100, 90, 70, 50%) 64% volt. Támogatás megoszlása technikánként: hatóanyag fix gyógyszerkör: 30%, terápiás fix gyógyszerkör 10%, a nem fix gyógyszerkör pedig 60%.

- Tovább nem tartható ez a fiskális elv. Az egyre zsugorodó hatóanyag fix gyógyszerkör (30 %) nem képes a kasszatúlköltést finanszírozni. A hazai gyártók finanszírozzák az importot! A gyógyszer-gazdaságossági törvény tervezett módosításánál pedig már most tudható, hogy gondok lesznek: a sávos adó elosztásának újraszabályozásánál, a szétosztás támogatásból való részesedésnél nem a növekedés alapján (bár olcsóbbak a hazai gyártók készítményei, de volumenben nagy forgalmúak) ítéltetnek meg a cégek. Az állam vállalása lecsökken (az új készítmények befogadása OEP kompetencia). „A módosítás a jelenlegi számítási módhoz képest kedvezőbben érinti a generikus termékek gyártóit, kedvezőtlenebbül a … (MAGYOSZ) tagvállalatait…".

Bogsch Erik a költségvetési előirányzatok problémáiról elmondta, hogy a 2011-re tervezett gyógyszerkassza 297,2 milliárd forint, vagyis kevesebb, mint az idei, ami 300,04 milliárd volt. A kormány a biológiai készítmények támogatás-kiáramlását és befogadását, a közgyógyellátási rendszer túlköltését, továbbá a lényeget, a valós fogyasztást nem veszi figyelembe. Tehát a gyógyszercégek reális költségvetési tervezetet igényelnek.

A szakember a transzparencia rendelet módosításáról is beszélt. A gyártók a 2004 óta toldozott-foldozott rendelet szakmai szintű komplex áttekintését indokoltnak tartják, ami megítélésük szerint nem igényel parlamenti szavazást (miniszteri hatáskör). Mint mondotta, egyetértés van a gyártói szövetségek között abban, hogy ideje a rendeletben korrekciókat végrehajtani. – Ez azonnal elkezdhető, mi több éve várunk rá!

Befejezésként Bogsch Erik, a MAGYOSZ törvénymódosítási javaslataival állt elő. Nevezetesen azzal, hogy a gyártói befizetéseket csatornázzák be a gyógyszerkasszába (~50 md Ft/év). Azok fizessék a kiadási többletet, akik miatt elszállt a gyógyszerkassza, tehát a növekedő gyártók. Az állam és a gyártók vállalása minimum fele-fele arányban történjék, hiszen a kormányzat hozza azokat a döntéseket, amik miatt elszáll a kassza. A fix termékkör után ne fizessenek sávos adót. A delistázási korlátot töröljék el, s ugyanezt tegyék a nemzetközi referenciaárazással is, mert az jelenleg nemzetgazdasági szempontból káros, több száz munkahely, valamint évi, mintegy 110 millió dollár kelet-európai és FÁK országokba menő export kerül veszélybe. És, noha a kormányprogram deklarált célja az innováció vezérelt iparágak fejlesztése – márpedig a gyógyszeripar ilyen ágazat –, a jövőben nem tartható az a gyakorlat, miszerint a gyógyszerkassza növekedését a gyártókra hárítják át!

Vészharangot kongatva közölte a MAGYOSZ elnöke, hogy jogszabály-módosítás nélkül a hazai gyártók a jövőjüket felélik. Ezzel a lakosság és a nemzetgazdaság is rosszul jár, hiszen nem lesz új termék, nem lesz K+F, beruházás, innováció, nem lesz gyártás, csökken a foglalkoztatás, kevesebb adó és járulék kerül a nagy közös kasszába…

Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a gyártók helyzetéről beszélt a konferencián. Ő is elmondta, hogy a forgalmuk legnagyobb részét a gyógyszergyártók kutatás-fejlesztésre költik. Kérdés, hogy mi ennek a hatalmas befektetésnek a hozadéka? Erre választ ad, hogy bizonyos daganatok esetében 95 százalék feletti az 5 évnél hosszabb túlélés. Az innovatív készítmények alkalmazása, finanszírozása tehát nagymértékben az amúgy halálos betegek túlélését segíti. Száz év alatt 30 évvel nőtt a várható átlag életkor, ennek nyomán alapvető minőségi változások történtek a krónikus betegek életében is.

- Ebből úgy tűnik, hogy minden rendben van, de ez nem igaz, mert az innovációban az elmúlt években változás történt. Míg a költségek meredeken emelkedtek, az újonnan bevezetett gyógyszerek száma stagnált vagy csökkent. A gyártóknak egyre szigorúbb hatósági elvárásoknak kell megfelelniük, ezek pedig emelik a költségeket. Az innovatív szerek 20 év szabadalmi oltalmat kapnak, vagyis ennyi idő alatt kell megtermelniük a meglehetősen drága, 1-1,5 milliárd dollárba kerülő fejlesztés költségét. Csakhogy az első évtized a fejlesztés jegyében telik, így ez az időtartam mintegy 10 év. Ezt követően generikus készítmények lehetnek a készítmények, amelyek azután elszívják a profitot.

A magyar támogatási rendszer destruktív, csak nálunk léptettek érvénybe minden ismert megszorító intézkedést. Idén 57 milliárdot fizet a kasszába a gyógyszeripar, ez az állami gyógyszerköltségek 20 százaléka. Ez a rendszer nem tartható sokáig, az állammal való megállapodás elhúzódik, a gyártók gyakran nem tudják elfogadni az ajánlott árat és ezért bizonyos készítmények nem kerülnek a hazai piacra. Az egészségügy rossz finanszírozása a magyarországi és a nemzetközi gyártók közös problémája, ezért a szektorban kölcsönösen előnyös, új megállapodásokra van szükség!

Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség képviselője jelezte, ha a gyógyászati segédeszközt használók a speciális termékeknek köszönhetően visszakerülhetnének a munkaerőpiacra, akkor mintegy 120 milliárd forintnyi megtakarítás lenne elérhető a rokkantnyugdíj kifizetésekben. Tudni kell, hogy az állam évente csak 40 milliárdot fizet ilyen eszközökre. Ennek eléréséhez viszont 60 milliárd forintra van szükség a kasszában. Kutatások bizonyítják, hogy iskolázottságtól függetlenül az egészségesek háromszor akkora jövedelem megszerzésére képesek, mint a betegek, Jóbai szerint a hazai rendszer azért hibás, mert a lehető legolcsóbb eszközök beszerzésére buzdít, holott szakmailag bizonyított: a hatásos terápia érdekében megfelelő ár-érték arányt kell fenntartani.

- Napjainkban az orvostechnikai eszközök hatósági árasak. Forgalmazásuk tetemes költségbe kerül. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a gyártóknak elment a kedve attól, hogy a GDP növelésére alkalmas technológiákat fejlesszenek ki - hangsúlyozta az Orvostechnikai Szövetség képviselője.

Csató András, e szövetség másik hozzászólója a kórházi beszállítók oldaláról világította meg gondjaikat.

- Mindenekelőtt a hiányzó információk ellehetetlenítik a munkánkat. Évente mintegy 30 milliárdba kerül az orvostechnikai eszközök beszerzése. A lejárt beszállítói tartozások a 12 milliárd forintot is elérik. Eközben a konszignációs raktárakban többmilliárd forint értékben (!) ismeretlen mennyiségű eszköz tűnik el. Tíz éve még 15-30 nap volt a fizetési határidő, amiből mára jó esetben is 60-90 nap lett. A helyzeten az Európai Unió által a közelmúltban elfogadott, kötelezően 30 napos fizetési határidőt előíró jogszabály alkalmazása sokat javíthat.

A kórházak – a legutóbbi statisztika szerint – 37 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak. A követelésállomány mértéke a beszállítók éves forgalmát csaknem eléri. A kormány döntött a konszolidációról, erről kormányrendelet készül majd. Változtatni kell a kiírások gyakorlatán, nem érdemes 5 esztendőre előre kiírni pályázatokat, hiszen ezen idő alatt modernebb eszközök jelennek a piacon, s az aláírt termékek 2 év múlva elavulnak.

Magyarországon csak idén született meg az a rendelet, ami az új orvostechnikai eszközök hazai piaci megjelenésének hátterét biztosítja.

Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az előtte felszólalók által mondottakra csak ráerősített: szűk a gazdasági mozgástér, kitörési lehetőségeket a Széchenyi-terv biztosítja. Többletforrásokat mindenekelőtt a nemzetközi kereslettől várnak, márpedig tudják, hogy ez egyebek között a kapacitások egyenletes elosztásával érhetik el.

- Nemcsak a szlogenek szintjén kap Magyarország ideális alapot az egészségipar fejlesztésére. Konkrét célokat tűzünk ki az Unió 2020 program keretében, a GDP mintegy 1,6 százalékát szeretnénk a szektor finanszírozásába bevonni. A 2011 januárjában induló Új Széchenyi-terv keretében ezermilliárd forint áll rendelkezésre, további 800 milliárd forintra a "Gyógyító Magyarország" elnevezésű pont keretében pedig pályázni lehet. Az egészségipari innováció kategóriában a gyógyszeripart, az orvosi műszergyártást, a bio-, és nanotechnológiát és a balneológiát finanszíroznánk. Ehhez csatlakoznak a háttérágazatok, úgy, mint az oktatás, a klaszterek és az egészségügyi építőipar. A már meglévő programokon belül az uniós forrásokat áttereljük, hogy ezeket a pályázatokat ne kelljen újratárgyalni. A fejlesztésekben, külön kiemelve a természeti adottságokat, elsősorban az egyedi kínálatra helyezzük a hangsúlyt – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Legolvasottabb cikkeink