A gyakorlati tesztelések jelentősége, hogy mintát - jó gyakorlatokat - nyújtsanak a közép-európai érintettek számára.
Tudta-e, hogy 2060-ra minden harmadik európai 65 évesnél idősebb lesz? Az idősek számára fejlesztett szolgáltatások közül már most is sok digitális alapú, ezeket viszont az idősek általában nem merik, vagy nem tudják használni. Így egyre nagyobb az igény arra, hogy az időseket, mint felhasználókat bevonják a számukra kifejlesztendő termékek és szolgáltatások tervezési folyamataiba. Ezáltal biztosítható, hogy olyan új termékek/szolgáltatások fejlesztése valósuljon meg, amiket az idősek valóban használni tudnak és képesek speciálisan az ő szükségleteiket kielégíteni - tudatta a program közleménye.
Az európai népesség öregszik, és ez az "ezüstgazdaságot" a gazdasági szektor egyik legdinamikusabban fejlődő iparágává teszi. Az ezüstgazdaság olyan technológiai termékek vagy szolgáltatások iránti keresletet teremt, amelyeket elsősorban az idősek és gondozóik használnak. A közös értékalkotási folyamat sokkal könnyebbé teszi az új innovatív szolgáltatások és termékek kifejlesztését és bevezetését.
Miért használjuk a közös értékalkotás módszertanát?
A közös értékalkotási folyamat általában olyan termék- vagy szolgáltatástervezési folyamatot jelent, amelyben a végfelhasználók ötletei, jelzései (input) központi szerepet játszanak. A közös értékalkotási módszerrel kimagasló eredmények érhetők el, és ezek messze túllépnek azon a szinten, amit egy szervezet, vagy egyén egyedül, csak önmagára hagyatkozva érne el. Az otthonápolásban megvalósuló közös értékteremtés/együtt-alkotás esetében az idősek és gondozóik bevonásáról beszélünk.
A négyes hélix szereplőit tehát a KKV-kat, a kutatási intézményeket, a közfinanszírozott egészségügyi és a szociális szolgáltatókat és az idősgondozásban részesülő klienseket és családtagjaikat együttműködésre hívjuk fel, hogy közösen fókuszcsoportokban tervezzék és javítsák egy adott új termék, vagy szolgáltatás funkcióit, továbbá visszajelzést adjanak ezek használatáról. Ez a fajta bevonás biztosítja, hogy a végeredményt a végfelhasználók valóban elfogadják és ténylegesen használni is tudják.
Kísérleti tesztelési szakasz
A projektben közreműködő 6 európai országban jelenleg zajlanak a gyakorlati (pilot) tesztelések. Ezekben összesen 18 intézmény, 12 kkv és 6 közfinanszírozott egészségügyi vagy szociális szolgáltató, köztük az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vesz részt, hogy kipróbálják és igazolják a projektben kkv-k és közszolgáltatók számára kifejlesztett kézikönyvek használhatóságát és hatását olyan innovatív egészségügyi és szociális otthonápolási szolgáltatások/termékek esetében, amelyeket közös értékteremtés keretében az idős kliensek és családtagjaik bevonásával alakítottak ki. A gyakorlati tesztelések jelentősége, hogy mintát - jó gyakorlatokat - nyújtsanak a közép-európai érintettek számára a közös értékalkotási módszertan hasznosságáról illetve használhatóságáról.
„A Hocare2.0 projekt egyik célkitűzése annak elősegítése, hogy a jövőben a közszolgáltatók által kiírt pályázatok esetében elvárásként kerüljön megfogalmazásra a közös értékalkotás (co-creation) módszertan használata a tervezési szakaszban és alkalmazzák ezt a megközelítést a termékfejlesztési folyamatok során is”- emelte ki a közleményben Csizmadia István, az OKFŐ Projektirányítási Igazgatóságának nemzetközi programjait menedzselő szakmai főtanácsadója.
A HoCare2.0 projektről
HoCare2.0 projektet az Interreg Central Europe Programme finanszírozza. A programban a közép-európai régió 11 projekt partnere működik közre 6 különböző országból (Magyarország, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Németország) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló program innovatív otthonápolási/gondozási megoldások fejlesztésére ösztönzi a közép-európai régió egészségügyi hatóságait, egészségügyi közszolgáltató intézményeit, valamint üzleti alapon működő szolgáltatóit. A projekt az ügyfélközpontú otthoni ápolási megoldások megvalósítását és bevezetését támogatja a közös értékalkotás módszerének alkalmazásával. Ez a kkv-k, közintézmények, kutatóintézetek és a végfelhasználók bevonását jelenti az új innovatív egészségügyi és szociális szolgáltatások vagy termékek fejlesztésébe, ezáltal minőségi változásokat indíthatnak el a régióban.