A legnagyobb ellenzéki párt is régióban gondolkodik. Ma sajtótájékoztatót tartott Mikola István.
 |
| Mikola István |
Mikola István erős kormányzati befolyást szeretne az ágazatnak, megfogalmazása szerint az államnak - alkotmányos felelősségéből kiindulva – vissza kell szereznie az egészségügyben a folyamatok feletti ellenőrzést. Mint kifejtette, tényekre, adatokra alapozott egészségpolitikát akar. Ezt szolgálja, hogy már jelenleg is régiókra bontva vizsgálják a népegészségügyi adatokat, amelyek ismeretében régiónként állapítják majd meg a prioritásokat, s ugyancsak ezen belül – egy közigazgatási reformra csatlakozva – alakítják ki az egészségügyi ellátás progresszív rendjét. Ennek csúcsán nagy egyetemi illetve megyei kórházak állnának. A program hét régióról szól – központi, Észak-, Közép- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-, Közép- és Dél-Alföld, Budapest, Győr, Székesfehérvár, Pécs, Miskolc, Debrecen és Szegedi központokkal.
„Se kapkodás, se kísérletezés, se sokkterápia" – foglalta össze a lényeget Mikola, mondván: az ágazatot működőképes állapotban kell tartani, s menetközben átalakítani, ami hosszú folyamatnak ígérkezik.
A Fidesz megkívánja őrizni az egységes társadalombiztosítás rendszerét, amiben egyébként – a volt miniszter megfogalmazása szerint – „egy kicsi, ám hangos pártot" kivéve közmegegyezés van. Ugyanakkor decentralizálni kívánják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szervezetét a 7 régióközpontba, akárcsak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatalt.
A program része az orvosi jogállásról szóló, önálló törvény elfogadtatása. (Azonnal „visszahoznák" a korábban egyszer már elfogadott, majd hatályon kívül helyezett kórháztörvényt, immár kiemelve belőle a jogállási részt.) Ez utóbbiban szerepelne a szellemi szabadfoglalkozású szakorvoslás jogintézménye, amelynek keretében a szerződéssel dolgozó szakorvosok a Magyar Orvosi Kamara által jóváhagyott díjtételekkel számolnának el. Ez egyben elodázhatatlanná teszi az orvos-kamarai törvény megújítását, jogosítványainak bővítését. Mikola arról is szólt, hogy önálló egészségügyi vagyonkezelői szervezetet hoznának létre.
A volt miniszter reményei szerint 2006 második félévében már új költségvetés lesz, s megkezdődik az a forrásbővítés, amelynek eredményeként a ciklus végére az egészségügy GDP-ből való részesedése a jelenlegi 4,2 helyett 7 százalékra emelkedne.
Létre kívánnak hozni egy Egészségügyi Fejlesztési Alapot, amelynek keretében olyan technológiai fejlesztéseket hajtanának végre, amelyek növelik a betegellátás színvonalát és hatékonyságát.
A programalkotás során felülvizsgálták a finanszírozási rendszert, s az a „verdikt" született, hogy a teljesítményelvű finanszírozás – amelynek legkritikusabb pontjai a kórházak - jelenlegi rendszere nem tartható fenn. Ennek megfelelően a fekvőbeteg intézményekben felfüggesztenék az úgynevezett hbcs (homogén betegségcsoportok) szerinti finanszírozást, ugyanakkor a hbcs-t „nem dobják ki az ablakon", hanem meghagynák a minőség-ellenőrzés, az indikátor, a kontrolling rendszerek vezető technológiájaként. A kórházaknál a bázisfinanszírozás irányában „mozdulna el" a Fidesz. A finanszírozási összegbe beépítenék az amortizációt, ami egyben azt is jelenti, hogy revízió alá vennék a jelenlegi cél- és címzett támogatások, valamint az önkormányzatok illetve a tulajdonosok költségvetésében megjelenő fejlesztési, felújítási források jelenlegi rendszerét. Ez Mikola szerint azért kulcskérdés, mert az egészségügyben jelenleg "nincs fenntarthatóság".
A program kiteljesítené a háziorvosi magánosítást. A Fidesz azt akarja, hogy a doktorok kezébe kerüljön a praxisjog, az ellátási felelősség valamint a tulajdon. Jelenleg átlagosan 700 ezer forintos bevétellel számolhat egy-egy praxis, ezt a duplájára, 1,4 millió forintra emelnék a ciklus folyamán, ám ez az összeg már tartalmazná az ügyeleti díjat, s az amortizációt is. Ami a szakmai elvárásokat illeti, a háziorvosoknak arra kell törekedniük – akár szakorvosi csoportpraxis igénybevételével is -, hogy lehetőség szerint helyben gyógyítsák meg betegeiket.
A gyógyszerészettel kapcsolatban leszögezte, elvetik a medicinák kivitelét a patikákból, a gyógyszer kereskedelem liberalizálását, s nem akarnak változást a patika-alapítás jelenlegi rendszerében sem. A gyógyszerkasszát az egyik legneuralgikusabb pontként említette, mondván, a Fidesz valódi generikus programot kíván végrehajtani.
Végül elmondta, tovább viszik a 2001-ben elindított népegészségügyi programot, amelynek végrehajtása a kormányváltás után is folytatódott, bár szellemében és tartalmában megváltozott, ezért további korrekciókat hajtanának végre.
A Mikola István által már korábban megszellőztetett új kormányzati struktúrára – amely szerint egy humán és egy úgynevezett reálszférát alakítanának ki – vonatkozó kérdéssel kapcsolatban csupán annyit árult el, hogy egységes rendszerbe kerülnének az egészségügyi, a szociális témák, valamint az oktatás, az ifjúság, a sport és a cigányügy. Leszögezte viszont, hogy egyetlen kórházat sem zárnak be, annak ellenére, hogy „a kórházi struktúrában nagyon jelentős átalakítások" lesznek. Egyes intézmények gerontológiai profillal, mások a korábbinál jóval több krónikus ággyal, illetve szociális feladatokat ellátva működnek majd tovább. Az átszervezéskor azt is tudomásul kell venni, hogy az egészségügy egyre igényesebb, s ennek megfelelően egyre drágább technológiát alkalmaz, amelynek gazdaságos kihasználása kulcskérdés. Az átalakításoknak azonban feltétele, hogy az ágazati logisztika, a mentés jól működjön, s amikor szükséges, a beteg embert időben kórházba jusson.
Mikola szerint nálunk sikk kimaradni az adó- és járulékfizetésből, miközben az Egyesült Államokban ezt börtönbüntetéssel sújtják. A Fidesz visszahozná az úgynevezett keresztfinanszírozást – amikor a nyugdíjbiztosító az idősek ellátása fejében meghatározott átalányt utalt át évente az egészségbiztosítónak -, s szeretnék, ha minden biztosított mögött járulékfedezet jelenne meg. A volt miniszter megemlítette, hogy az MSZP törekvései hasonlóak, s úgy vélte, közös erővel ezt meg is tudják valósítani. A ígért 10 százalékos járulékcsökkentést Mikola szerint csak akkor tudják kezelni, ha rendet tesznek a közteherviselésben, s ha a munkahelyek száma valóban növekedésnek indul. Lapunk kérdésre – nincs-e ellentmondás az Orbán Viktor által említett azonnali járulékcsökkentés, s a miniszterelnök-helyettes jelölt óvatos megfogalmazása között – Mikola István válaszában elmondta, hogy a járulékcsökkentés utáni „felfutást" forrásokkal kell kezelni, kompenzálni az egészségbiztosítás kasszájában.
Elmondta továbbá, hogy az ápolói hűségjutalomról – amelynek összege 103 milliárd forint – tárgyalnak az ápolói kamarával, de kifizetésének ütemezése a gazdaságtól illetve a pénzügyektől függ.
Szóba kerül a rugalmas nyugdíj ügye is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsia legfejlettebb államaiban is a nyugdíjkorhatár emelése van napirenden. Az előrejelzések szerint 2050-ben Magyarország lakosságának 35 százaléka nyugdíjas lesz, a lakosság száma pedig 8,3-8,5 millió. További gondot okoz, hogy nálunk igen magas – 500 ezer ember – a rokkantak, s sok a korhatár alatti nyugdíjasok száma. Mikola István szerint a munkában eltöltött évek számának csökkentése semmiképp sem várható.
Mikola István – arra a kérdésre válaszolva, hogy a Fidesz győzelme esetén vajon ő lesz-e az ágazati miniszter – azt mondta, arra törekszik, ne engedje ki az egészségügyet a kezéből. Szeretné az irányításban a saját helyzetét erősnek látni, de hogy ez pontosan miként valósul meg, azt nem tudja.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!