• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

A közellátás silányságából építkeznek a magánellátók

Egészségpolitika 2018.11.14 Forrás: Weborvos Szerző:
A közellátás silányságából építkeznek a magánellátók

Értelmetlennek és károsnak tartják a két szektor radikális szétválasztását az egészségügyben.

Egyelőre csak találgatásokba tudnak bocsátkozni az egészségügy szereplői, ha a magán- és közellátás szétválasztásáról esik szó, pedig ez a kérdés (2014 után) ismét terítékre került a kormányzati kommunikációban, s javaslatokat is kidolgozott erre vonatkozóan a szaktárca, s belekerült a salátatörvény tervezetébe.  A bizonytalan terepen a különböző értelmezéseken túl mindenki igyekszik „kiszólni”, hátha véletlenül értő döntéshozói fülekre talál véleménye, érzékelődött a Portfolio keddi konferenciáján. A Private Health Forum első kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők lényegében elutasították – mert értelmetlennek, sőt: károsnak tartották – a két szektor radikális szétválasztását, s helyette inkább a megfelelő szabályozás kidolgozásának látták értelmét, s annak, hogy egészséges verseny alakuljon a kettő között. A beszélgetést, amelyen állami és magánszolgáltatók képviselői is jelen voltak, Lantos Csaba, a Lantos Vagyonkezelő tulajdonosa moderálta.

Normális bevételi lehetőségre van szükségük

Bár transzparens, de nem a legjobb megoldás, hogy a szabad klinikai kapacitásaikat eladják egy cégnek, fogalmazott Fendler Judit. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja optimistának tűnt, ugyanis szerinte a kormány nem tiltani akar, hanem jogilag rendezné, hogy a TVK feletti szabad kapacitásaikkal mit kezdjenek az állami intézmények. Úgy vélte, azért kell megteremteni az állami intézmények normális bevételi lehetőségeit, mert ez biztosíthatja az esélyegyenlőséget, az egyenlő hozzáférést, majd megjegyezte: a legjobb orvosok még mindig az állami ellátásban vannak.

Hall innen-onnan híreket, de hogy mi fog megvalósulni, azt nem tudja, vette át a szót Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója. Ők mindenesetre folytatni szeretnék a náluk jól bevált gyakorlatot, miszerint szabad kapacitásaik terhére magánellátást nyújtanak. Ha erre nem lesz lehetőségük, akkor a fizetőképes betegek a magán egészségügybe fognak átmenni, míg a fizetős ellátás terheit nem vállalók hálapénzt fizetve az állami rendszerben maradnak. Vagyis, mutatott rá, butaság lenne ez a lépés, nem fogja elérni a célját: megmarad a hálapénz, erősödik a magánellátás, s fokozódik a munkaerőhiány, mivel a két rendszerre nincs elegendő orvos, szakdolgozó.

Inkább közelíteni kellene az egyiket a másikhoz, inspiráló versenyhelyzetet teremteni, hiszen az állami kórházban végzett fizetős ellátás és a magánellátóé között nem lehet különbséget tenni, mondta Kovács Antal. A Da Vinci Magánklinika ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb kihívás megtartani a munkaerőt, s visszautasította azt a vélekedést, miszerint a magánellátás le akarja fölözni a közellátást.

Párhuzamos kapacitások?

Valami megmozdult a döntéshozói oldalon Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója szerint, ám ha nem is tudják értelmezni a kormányzati szándékot, az biztos, hogy teljességgel értelmetlen párhuzamos kapacitásokat létrehozni a szektorok radikális szétválasztásával. Fontosnak tartotta mindkét területen a transzparenciát, s szerinte támogatandó, hogy állami egészségügyi szolgáltatások magánkézbe kerüljenek, amihez vagy co-paymentre, vagy új biztosítási konstrukciókra lenne szükség.

Kérdés, jobb egészségügyet teremt-e, ha a két szektor verseny egymással. Mint Fendler Judit kifejtette, a tulajdonosi háttértől függetlenül egységes kontrollra, minőségbiztosításra, visszacsatolásra, teljesítményértékelésre lenne szükség az egészségügyben, ugyanakkor – mint Ficzere Andrea megjegyezte – senki nem meri nyilvánossá tenni az adatait Magyarországon, kivéve az Országos Gerincgyógyászati Központot. Arról is beszélt az Uzsoki főigazgatója, hogy a közösségi közeg jobb az állami ellátásban, sokféle impulzus, információ éri az orvost, szemben azzal, aki csak a magánegészségügyben dolgozik. Fontos annak a folyamatnak a szabályozása, mi módon kerülhet a beteg magánból állami ellátásba, és fordítva, hiszen mindkét ellátáshoz joga lehet.

ROSA – csodák pedig vannak

A magánszektor erősödése jó lehet az állami intézményeknek is, mert terhet vesz le a vállukról, fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programját bemutató Baksay Gergely, az MNB egyik igazgatója.

A valós népegészségügyi szükségletekre repültek rá a magánvállalkozások, amelyek ma robusztusan fejlődnek, mondta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója. A közegészségügy elégtelensége is kedvez a magánellátásnak, mutatott rá, példaként említve az orvos-beteg kapcsolat silányulását (kevés idő jut egy-egy betegre), a szűkös hozzáférést, a hosszú várakozási időket, a betegkomfortot meghatározó silány ellátási környezetet, a hálapénzt, a prevenció szinte teljes hiányát. Ez utóbbi területen sokat nyert a magánegészségügy, jelezte, míg szerinte a cégek versenyének egyik motorja az azonnali hozzáférés biztosítása.

A magánegészségügy számára kevésbé érdes terület a robotasszisztált agysebészet, fogalmazott Erőss Loránd, az Országos Klinikai és Idegtudományi Intézet idegsebésze, aki vázolta, milyen robotsebészeti eszközök jelentek meg eddig, s bemutatta, miként dolgozik náluk a ROSA. A Nemzeti Agykutatási Programban beszerzett robottal ez év április 20-án először végzett Erőss Loránd és munkacsoportja Magyarországon robotasszisztált agyműtétet egy hetvenéves, Parkinson-kóros betegen, akinek a kézremegése már a műtét alatt megszűnt. Szó szerint vastapsot kapott az idegsebész, amikor bemutatta, hogy egy dystoniában szenvedő, tolószékbe kényszerült fiatalember sikeres műtéte mekkorát fordított a beteg életén. A fiatalember egy év múlva könnyedén járt, majd informatikusként helyezkedett el és meg is nősült.

Fotó: Stiller Ákos - Portfolio Private Health Forum 2018

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink