• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

A köztársasági elnöknek írt nyílt levelet az orvosi kamara

Egészségpolitika MA 06:15 Forrás: mok.hu -Weborvos
A köztársasági elnöknek írt nyílt levelet az orvosi kamara

Az eddigi visszajelzések nem párbeszédre és gondolkodásra késztették a kormányt, hanem hatalmi demonstrációra.

Aláírás előtti megfontolásra kéri a Magyar Orvosi Kamara Sulyok Tamás köztársasági elnököt, mert nem előzte meg egyeztetés a tegnap elfogadott törvénymódosításokat. Álmos Péter, a MOK elnöke a 2025. június 17-én elfogadott Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban emelt kifogást, ugyanis három ponton is rendkívül hátrányos az egészségügyi ellátórendszer működésére, írja a mok.hu.

1. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény elfogadott módosítása veszélyezteti a jogbiztonságot, szembemegy az európai jogrenddel, az Alaptörvény szellemiségével és káros Magyarország egészségügyi ellátó rendszerére már rövid távon is. A most elfogadott  törvény ugyanis kötelezi a háziorvosokat, hogy szerződés nélkül is vegyenek részt állami feladat ellátásában, illetve az alapellátók és az Országos Mentőszolgálat közötti szerződés tartalmát a szerződő felek jogszerű megállapodása helyett miniszteri rendeletben, diktátumként  kívánja meghatározni. 

A szerződési szabadság a  magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyik alapelve, amely a felek önrendelkezési jogának elismerésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e szerződést kötni, kivel kötik azt, és milyen tartalommal. A háziorvos vállalkozási formában egészségügyi alapellátási szolgáltatást végez, vállalkozó, így a szerződési szabadságjogát elvitatni nem lehet. 

Az alapellátást az elmúlt három év intézkedései tovább gyengítették, a betöltetlen vagy helyettesítéssel betöltött praxisok száma ugrásszerűen megnőtt, a szakma vonzereje tovább esett, az ellátást már csak a nyugdíjkorhatárt elért kollégák további munkája tartja működésben. Az ügyeleti ellátási szerződések tekintetében a Kúria két év után úgy ítélt, hogy nem lehet egyoldalúan és tárgyalás nélkül létrehozott szerződéssel ügyeleti feladatra kötelezni a háziorvosokat. 

Ezek a visszajelzések azonban nem párbeszédre és gondolkodásra késztették a kormányt, hanem hatalmi demonstrációra. Tegnap a parlament egy olyan jogszabályt fogadott el, amelynek szellemisége nem igazodik a Kúria döntéséhez, tartalmában azzal szembemegy és nem szolgálja a mindennapi gyakorlatban azt a célt, hogy az ügyeleti feladatellátás keretei jogszerű szerződésben legyenek deklarálva.

A jogszabály-módosítás tovább növeli a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlanságát, rombolja vonzerejét, várhatóan fokozza a pályaelhagyást. A végső vesztes a beteg, akinek nem lesz háziorvosa.

2. A törvény a szakmai konzultációt és a társadalmi egyeztetést teljesen mellőzve ad át orvosi jogosítványokat ápolóknak és gyógyszerészeknek. Az ilyen lépések minden esetben szükségessé teszik az orvosok, az ő szakmai képviseletüket ellátó kamara bevonását, melyet törvény is előír a döntéshozó számára. Az egyeztetés ebben az esetben sem történt meg, ezért a kamara elnökségének véleménye szerint az államtitkárság nem végezte el azt a feladatot, ami szükséges a betegbiztonság garantálásához. 

3. Ahogy korábban, most sem vonták be az egészségügyi dolgozók képviseletét a legszemélyesebb, biometrikus adatok közé tartozó arckép azonosítás és munkahelyi jelenlét céljaira történő használatáról szóló jogszabálytervezet véleményezésébe. A törvénymódosítás ezen része is szembemegy mind az európai jogrenddel és adatbiztonsági ajánlásokkal, mind például korábbi NAIH állásfoglalásokkal - de leginkább az egészségügyi dolgozók elhivatottságát és bizalmát ássa alá. 

A levél itt olvasható.