Az eddigi visszajelzések nem párbeszédre és gondolkodásra késztették a kormányt, hanem hatalmi demonstrációra.
Aláírás előtti megfontolásra kéri a Magyar Orvosi Kamara Sulyok Tamás köztársasági elnököt, mert nem előzte meg egyeztetés a tegnap elfogadott törvénymódosításokat. Álmos Péter, a MOK elnöke a 2025. június 17-én elfogadott Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban emelt kifogást, ugyanis három ponton is rendkívül hátrányos az egészségügyi ellátórendszer működésére, írja a mok.hu.
1. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény elfogadott módosítása veszélyezteti a jogbiztonságot, szembemegy az európai jogrenddel, az Alaptörvény szellemiségével és káros Magyarország egészségügyi ellátó rendszerére már rövid távon is. A most elfogadott törvény ugyanis kötelezi a háziorvosokat, hogy szerződés nélkül is vegyenek részt állami feladat ellátásában, illetve az alapellátók és az Országos Mentőszolgálat közötti szerződés tartalmát a szerződő felek jogszerű megállapodása helyett miniszteri rendeletben, diktátumként kívánja meghatározni.
A szerződési szabadság a magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyik alapelve, amely a felek önrendelkezési jogának elismerésén alapul. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e szerződést kötni, kivel kötik azt, és milyen tartalommal. A háziorvos vállalkozási formában egészségügyi alapellátási szolgáltatást végez, vállalkozó, így a szerződési szabadságjogát elvitatni nem lehet.
Az alapellátást az elmúlt három év intézkedései tovább gyengítették, a betöltetlen vagy helyettesítéssel betöltött praxisok száma ugrásszerűen megnőtt, a szakma vonzereje tovább esett, az ellátást már csak a nyugdíjkorhatárt elért kollégák további munkája tartja működésben. Az ügyeleti ellátási szerződések tekintetében a Kúria két év után úgy ítélt, hogy nem lehet egyoldalúan és tárgyalás nélkül létrehozott szerződéssel ügyeleti feladatra kötelezni a háziorvosokat.
Ezek a visszajelzések azonban nem párbeszédre és gondolkodásra késztették a kormányt, hanem hatalmi demonstrációra. Tegnap a parlament egy olyan jogszabályt fogadott el, amelynek szellemisége nem igazodik a Kúria döntéséhez, tartalmában azzal szembemegy és nem szolgálja a mindennapi gyakorlatban azt a célt, hogy az ügyeleti feladatellátás keretei jogszerű szerződésben legyenek deklarálva.
A jogszabály-módosítás tovább növeli a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlanságát, rombolja vonzerejét, várhatóan fokozza a pályaelhagyást. A végső vesztes a beteg, akinek nem lesz háziorvosa.
2. A törvény a szakmai konzultációt és a társadalmi egyeztetést teljesen mellőzve ad át orvosi jogosítványokat ápolóknak és gyógyszerészeknek. Az ilyen lépések minden esetben szükségessé teszik az orvosok, az ő szakmai képviseletüket ellátó kamara bevonását, melyet törvény is előír a döntéshozó számára. Az egyeztetés ebben az esetben sem történt meg, ezért a kamara elnökségének véleménye szerint az államtitkárság nem végezte el azt a feladatot, ami szükséges a betegbiztonság garantálásához.
3. Ahogy korábban, most sem vonták be az egészségügyi dolgozók képviseletét a legszemélyesebb, biometrikus adatok közé tartozó arckép azonosítás és munkahelyi jelenlét céljaira történő használatáról szóló jogszabálytervezet véleményezésébe. A törvénymódosítás ezen része is szembemegy mind az európai jogrenddel és adatbiztonsági ajánlásokkal, mind például korábbi NAIH állásfoglalásokkal - de leginkább az egészségügyi dolgozók elhivatottságát és bizalmát ássa alá.