Ismerős gondolat: saját költségvetés, felelős személy kellene a népegészségügyi programok eredményessége érdekében.
Egyelőre a könnyebb végét foghatta meg a munkának a parlament egészségügyi bizottsága, ugyanis csupán véleményezniük kellett az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja 2008. évi előrehaladásáról szóló tájékoztatót, amelyet még az előző kormány készített, ám megvitatása elmaradt. A kritikai megjegyzések tehát tág teret kaphattak az ülésen.
Bár Mikola István, a bizottság elnöke a bevezetőben jelezte, hogy szándékosan nem hívtak meg senkit a kormányzati oldalról a téma tárgyalásához, hiszen ehhez nincs köze a mostani csapatnak, Kovács Tibor (MSZP) mégis nehezményezte, mondván, jó lett volna hallani az új kormány elképzeléseiről is.
A különböző indikátorok alkalmatlanok az összehasonlításra fogalmazta meg észrevételét Szilágyi László (LMP), míg Gyenes Géza (Jobbik) úgy vélte, a pénzt ugyan elköltötték, ám az eredmény nem mutatható ki. Egyenesen a szűrések értelme kérdőjeleződik meg Horváth Zsolt (Fidesz) szerint, ha nincs lehetőség a kezelésre a várólistákat eredményező teljesítményvolumen-korlát miatt. Ugyanakkor a felfedezett daganatokat korai stádiumban lehet eredményesen kezelni komplex kezelési módokkal, szögezte le Hollósi Antal (Fidesz).
Az OPNI bezárása súlyos deficit az ellátásban, ezért ezt a problémát elő kell venni, javasolta Iván László professzor (Fidesz). A patikusként dolgozó Kiss Sándor (Jobbik) tapasztalatai szerint elképesztően növekszik a daganatos betegek száma.
Mikola szerint a jelentés nem koherens, és ennek oka az, hogy hiányzik a kormányzati felelősségvállalás. Ezzel szemben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által összefogott ágazatok lehetővé teszik a határterületek átjárhatóságát, s reményei szerint ezzel a kormányzati elkötelezettség is erős lesz. Többen hangsúlyozták vele együtt a dohányzásellenes programok támogatását, illetve a fiatalok tanításának fontosságát: az egészségtan váljon reguláris iskolai tantárggyá.
A bizottság ülésére több ismert személyiséget hívtak meg szakértőként, akik közül elsőként Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Magyar Kardiológiai Társaság elnöke beszélt az általa fejlettnek minősített hazai infarktusellátásról, amely 16 centrumban folyik. A szívkatéteres ellátással a 30 napos túlélési arány 93,5 százalékosra nőtt a korábbi vérrögoldásos eljárás 82 százalékos eredményéhez képest. Ugyanakkor az elektív ellátás megsínyli a teljesítmények erős korlátozását (tvk), a centrumokban a hónap végéhez közeledve már nem tudnak tervezett műtéteket végezni források hiányában.
A születéskor várható élettartam négy évvel növekedett, s ebből két esztendő a fejlett hazai infarktusellátásnak köszönhető, tette hozzá. Sajnos továbbra is magas infarktusos megbetegedések száma hazánkban: a 65 év alatti férfiak körében két és félszer nagyobb az európai átlagnál – igaz, az adatok pozitív irányban mozdultak –, s ráadásul sokkal fiatalabb korban jelentkezik az infarktus, mint Európa más országaiban.
Határozottan állította, hogy vannak pozitív jelei a népegészségügyi programoknak Józan Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának tudományos osztályvezetője. Öt évvel nőtt a születéskor várható élettartam az elmúlt 15 évben, de ezzel az eredménnyel is csak közel két évtized múlva fogjuk elérni a nyugati országok mostani állapotát.
"Túl vagyunk a válságon" – szögezte le, és döbbenetes adatokat hozott fel indoklásként: míg 1993-ban 150 ezren haltak meg akut szívinfarktusban, ugyanakkor 2008-ban 7800-ra csökkent a szám, miközben a népesség fokozatosan öregszik.
Józan Péter szerint színvonalas és hatékony munka folyik az egészségügyi ellátásban, de nagyok az egyenlőtlenségek. A professzor kijelentette: társadalmi, gazdasági és kulturális beágyazottság nélkül nem lehet egészségi állapottal kapcsolatos vizsgálatokat végezni.
„Nem a gazdagság teszi egészségessé egy ország lakosságát, hanem az ország lakosságának egészségi állapota határozza meg, hogy milyen gazdaságot teremt, rozoga nemzet nem tud piacképes gazdaságot teremteni" – fogalmazott Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának professzora, az MTA Megelőző Orvostudományi Bizottságának elnöke.
Tíz tárca foglalkozott népegészségüggyel 2008-ban 12,5 milliárd forintból gazdálkodva, az egészségügyi tárcához ugyanakkor a források csupán tíz százalékát allokálták, mutatott rá egy problémás helyzetre. A professzor nemcsak az iskolai képzést reformálná meg (kötelező egészségtan oktatás), hanem az alapellátást is, mert szerint a fejkvóta alapú finanszírozás nem ösztönöz eléggé a minőségre és a megelőzésre.
A hiányosságokat taglalva sorolta, hogy az uniós pályázati források lehívása nem volt teljes körű, lekéretlenül maradtak népegészségügyre fordítható pénzek, így például nem készült el az egészségmonitoring rendszer.
Az ÁNTSZ-től fontos területeket vett el az előző kormányzat, ilyen az élelmiszerbiztonság, a munka- és foglalkozásegészségügy, jelezte a vitában Mikola István. Mintegy válaszul Kovács Attila, az országos tisztifőorvos helyettese elismerte, hogy az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban gyenge az állam kontrollja. Ugyanakkor „nemzeti kincsnek" minősítette a magyar védőoltási rendszert, amelynek köszönhetően nem éledtek fel a már elfeledettnek hitt gyermekkori betegségek, és most például nem történtek robbanásszerű fertőzések az árvíz sújtotta területeken.
Mikola István szerint a bizottság javasolja a tárcának, hogy a népegészségüggyel önálló miniszter – külön költségvetéssel – foglalkozzon. Ez része lesz az ülésen elhangzottakról készülő iránymutató állásfoglalásnak a minisztérium számára.
Az e napirend előtt elfogadott három bizottsági javaslat
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!