A védőnői átadás-átvétel tapasztalatai

A nyilvánosságban már többször jelentek meg különféle információk a területi védőnői szolgálat átszervezése kapcsán, így a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérte tagjai valós tapasztalatait a témában.

Tavaly július 1-jétől a települési önkormányzatok helyett az irányító vármegyei intézmények lettek a területi védőnők munkáltatói, védőnői tevékenység azóta kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető.

A védőnői körzetek nem változtak, és a védőnők jogviszonya az átalakítás során folyamatos maradt, ugyanakkor az OKFŐ akkori javaslata szerint a minimumfeltételeket és működtetését az irányító kórház és az önkormányzatok közösen kell, hogy biztosítsák. Ugyanott az OKFŐ felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzatoknak együttműködési kötelezettségük van a védőnői ellátás tekintetében.

Az átalakítást megelőzően az önkormányzati tulajdonban álló szakrendelők jellemzően kulcsszerepet játszottak a védőnői szolgálat operatív és szakmai szervezésében, így a Medicina 2000 úgy vélte, hasznos lehet az ő valós tapasztalataikat is felmérni és összegyűjteni. A téma jelentőségét jelzi, hogy a felmérésben a Szövetség tagságának a fele küldött választ.

A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy válaszadó intézmények átlagosan 13 védőnőt „adtak át” a vármegyei intézménynek. Az átadás-átvétel alapvetően rendben zajlott, bár az átvevő vármegyei intézmények több mint negyede (28%) nem, vagy nem elegendő tájékoztatást adott, és az esetek ötödében (21%) az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre.

A válaszok alapján a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, működéshez szükséges szerződésekkel összefüggő költségeket – pl. helységbiztosítás, szakmai anyagok, rezsi, informatikai háttér költségeit – az esetek 82%-ában továbbra is az Önkormányzatok fenntartásában működő rendelőintézet biztosítja, és az ezen esetek döntő többségében (80%) a rendelőintézet és az átvevő vármegyei intézmény közötti szerződésekben pontosan meghatározásra kerültek a működést biztosító feltételek, illetve azok költségviselésének módja.

Ahol komolyabb problémák látszódnak az a költségek térítése. A válaszadók több mint fele (57%) arról számolt be, hogy a költségeket mindeddig egyáltalán nem vagy nem időben térítette meg az átvevő intézmény. Az átvevő vármegyei intézmények átlagosan 8 hónapja adósak a kifizetésekkel, és a védőnői szolgálathoz kapcsolódó átlagos kintlévőség nagysága intézményenként mintegy 3,5 millió forint, de volt olyan rendelőintézet, ahol már több mint 12 millió forint utalását várják a vármegyei intézménytől.

Olyan, az anyagiakon túli egyeztetést igénylő problémát, amit nem sikerült a rendelőintézetnek az átvevő intézménnyel egyeztetni a válaszadók 40% jelzett. A felmérés során előkerült problémák egy jó része a centrum intézménnyel, illetve annak gazdasági egységével történő kapcsolattartás nehézségéről (extrém esetekben pl. az elérhetetlenségéről) szólt, illetve a tárgyi eszközök (pl. munka során használt egészségügyi eszközök) javítása, fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír pótlása volt még tipikus kezeletlen probléma.