Akciótervet nyújt be a Párbeszéd a kórházi fertőzések visszaszorítására

Hatpontos akciótervet nyújt be a Párbeszéd - Zöldek a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében szerdán az Országgyűlésnek - közölte szerdán a párt Facebook-oldalán Szabó Tímea országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta, az akcióterv megvalósítása esetén a kórházi fertőzések 30-50 százaléka megelőzhető, ami évi 15-20 ember életének megmentését jelenti.

A tervezetben felszólítanák a kormányt, hogy 2024 végéig növelje legalább az uniós átlag szintjére a kórházi fertőzéseket feltáró laborvizsgálatok számát, igazítsa a mintavétel szabályait a nemzetközi infektológiai protokollhoz és tekintse prioritásnak a kórházak ezzel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségét.

Követelik továbbá, hogy a kormány transzparens módon kezelje az adatokat. A harmadik pont szerint a kormánynak 2024. június 30-ig országos infektológiai protokollt kellene alkotnia és az is szorgalmazzák, hogy a 2024-es költségvetésben a kabinet különítsen el 35 milliárd forint célzott forrást a kórházi fertőzések megelőzésére.

Javasolják egy erre a célra létrehozott kórházi szakmai fórum felállítását is.

Szabó Tímea kiemelte: többen halnak meg Magyarországon kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormányzat továbbra is tagadja a problémát, változatos eszközökkel próbálják eltitkolni az adatokat vagy értelmezhetetlen adatsorokkal megtéveszteni a nyilvánosságot - nehezményezte. Azt mondta: a Direkt 36 portálnak is évekbe telt kiperelni az adatokat, ezekből azonban kiderült, hogy 2021-ben közel 20 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, ezek csaknem fele halállal végződött, noha csak 1400 halálesetet ismertek be a kórházak.

Csakhogy a fertőzések jó részét vélhetően eltitkolja a kormány, ezért valós lehet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) 2017-es vizsgálatának megállapítása, miszerint Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ezek közel 40 százaléka végződik halállal - közölte.

Hozzátette: az európai vizsgálatokból kiderült az is, hogy a magyar kórházak 1000 ápolási naponként mindössze 3 hemokultúrát végeznek el, míg Angliában 45-öt, a széklettenyésztések száma 1,3 (Angliában 10), alkoholos kézfertőtlenítőből pedig 7,4 litert használnak (Angliában több mint 50 litert).

Súlyos problémának nevezte, hogy 100 kórházi ágyra hivatalosan 43 ápoló jut Magyarországon, noha Angliában 270, az "ordító" szakemberhiány is közrejátszik tehát a kórházi fertőzések terjedésében.

Hazánkban az ágyak mindössze 1,4 százaléka áll egyágyas kórteremben, ez az EU-ban a legalacsonyabb arány, Franciaországban 50 százalék. Ez azért is felháborító, mert Brüsszel sok millió eurót adott a magyar kórháza felújítására. Ez meg is történt, mégsem növelték az egyágyas szobák arányát, noha az azokban elhelyezett betegek sokkal kisebb eséllyel kapnak fertőzést - emelte ki.

Szabó Tímea elmondása szerint a magyar kórházak minden évben több receptet írnak fel clostridiumfertőzés ellen, mint ahány esetet jelentenek, ez titkolózásra utal. Hangsúlyozta: az első számú gond a takarítás hiánya, van, ahol közmunkások takarítanak, akik nem értenek ehhez.