Átértékelheti az online orvosi konzultáció szerepét a koronavírus

Azok, akik a válság miatt vágtak bele, a korábbiakhoz képest új módszereket vezettek be.

Az első tapasztalatok alapján elsősorban Budapesten élénkült meg a kereslet az online szakorvosi konzultáció iránt. Egy-egy alkalommal átlagosan fél órát töltenek a betegek a „digitális rendelőben” és a szolgáltatás tarifája 15 ezer forint körül alakul. A webes alapú tanácsadás gyakorlata azonban jelentős különbségeket mutat az egészségügyi szolgáltatók esetében - derül ki az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. gyorsjelentéséből.

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. Az érintett piac szereplői közül sokan talán még bíznak abban, hogy a válság után minden úgy folytatódhat, ahogy március közepén abbamaradt, de a trendeket figyelve ennek esélye csekély. Aki a kényszer szülte helyzetben aktívan él a digitális tér adta lehetőségekkel, valószínűleg komolyan átértékeli majd az online szakrendelések jövőbeli alkalmazásának kérdését.

A külföldön egyébként már népszerű online orvoslás itthon is létező műfajnak számított, de eddig csak korlátozottan volt elterjedt. Nyilvánvaló azonban, hogy a következő hónapokban azok szereznek piaci előnyt, akik minél hamarabb elindítanak ilyen típusú szolgáltatást. Ezzel nem mellesleg anyagi veszteségüket is csökkenthetik. Az egészségügyi kommunikációval foglalkozó szakemberek véleménye szerint pedig ezen „tesztidőszak” tapasztalatai a jövőben egyre többeket ösztönöznek majd a webes alapú konzultációs szolgáltatás kipróbálására, néhány éven belül pedig már jól mérhető lesz azon páciensek aránya, akik adott esetben akár előnyben részesítik ezt az interakciós lehetőséget.

A főváros lépett először

A kutatásban vizsgált magánegészségügyi intézmények közel felében a koronavírus hatására kezdték el az online szakorvosi konzultációs szolgáltatást. Többségében a poliklinikák, azaz a különböző orvosi szakterületeket összefogó nagyobb intézetek tudtak gyorsan reagálni az új helyzetre, az pedig különösen figyelemre méltó, hogy közülük szinte mindegyik fővárosi. Budapesten két hét alatt megduplázódott a telemedicina szolgáltatást kínáló egészségügyi intézmények száma, az ország egyéb részein azonban alig találni egy-két szolgáltatót, akik felismerték a digitális szakrendelésben rejlő lehetőségeket. Kivétel ez alól Szeged, ahol arányaiban megháromszorozódott ezen típusú szolgáltatások száma. Összességében azonban megállapítható, hogy a vidéki városok már most lemaradásban vannak a telemedicina bevezetésében.

A szakterületeket tekintve a fogászat és a pszichológia területén tapasztalható nagyobb kínálat, amelyeket a kardiológia, nőgyógyászat és a dietetika követ. A vizsgált időszakban újdonságok is megjelentek a telemedicina piacán: ezek az andrológia, bőrgyógyászat, endokrinológia, sebészet, urológia és visszér gyógyászat.

Új belépők, új módszerek

Mint az a korábbiakból már kiderült, az online konzultáció nem újkeletű dolog: azt néhány egészségügyi szolgáltató már akár évek óta alkalmazta. Megfigyelhető azonban, hogy azok, akik a válság miatt vágtak bele, a korábbiakhoz képest új módszereket vezettek be. Míg korábban szinte mindenki a Skype alkalmazást részesítette előnyben, az újonnan piacra lépők az olyan, sokkal gyorsabban alkalmazható ezközöket részesítik előnyben, mint például a Zoom. Jellemzően kevesebb eszközt is használnak, de ezzel is ugyanazt el tudják érni.

Online rendelés a gyakorlatban

Hogy pontosan ki hogyan értelmezi az online rendelést, az már meglehetősen eltérő képet mutat. Vannak praxisok, ahol csak e-mail-ben feltett kérdésekre kapnak választ a betegek, az ilyen típusú szolgáltatást nyújtó rendelők felében azonban már valós idejű kapcsolatot biztosítanak a szakorvosokkal. A telefonos tanácsadásnál sokkal legnépszerűbb a videokonferencia, melyre leggyakrabban a Skype vagy a Zoom rendszerét használják.

Összességében megállapítható, hogy csaknem ¾-ed részben használnak a szolgáltatók modern eszközöket, azaz olyanokat, amelyek mobilról és számítógépről is könnyen elérhetők és video beszélgetést is lehetővé tesznek.

Online rendelés a gyakorlatban

Érdekes tanulságok figyelhetők meg, ha az online szakorvosi tanácsadással kapcsolatos gyakorlatot megvizsgáljuk a legfeljebb 10 főt foglalkoztató és az ennél magasabb alkalmazotti létszámmal működő egészségügyi szolgáltatók szerinti bontásban. A legfontosabb – egymáshoz viszonyított – különbözőségeket az alábbi táblázat összegzi:

	kisebb, legfeljebb 10 főt foglalkoztató magánszolgáltató	nagyobb, több mint 10 főt foglalkoztató magánszolgáltató
az online szakorvosi tanácsadás elindulásának időzítése	többségük már a válságot megelőzően is működtette	többségük a válság hatására indította el
működtetett rendszer	döntően videó-alapú megoldások, de összesített arányuk alacsonyabb, mint a kisebb vállalkozások esetén; erősen Skype-fókusz	erősen videó-alapú, Skype, FaceTime és Viber vegyesen
online receptírás	ritkábban	gyakrabban
fizetési rendszer jellemzője	elsősorban bankkártya vagy előzetes banki átutalás, de az előzetes készpénzbeli befizetés és a PayPal fizetés is előfordul	jellemzően bankkártya vagy előzetes banki átutalás
szolgáltatás időtartama	átlagnál némileg hosszabb	átlagnál némileg rövidebb
szolgáltatás átlagos díja	átlagnál némileg alacsonyabb	átlagnál némileg magasabb

Hosszú távon az indokolatlan találkozások száma csökkenthető

Akár a beteg, akár az érintett szolgáltató szemszögéből nézzük, a digitális szakorvosi konzultáció mellett érvek és ellenérvek egyaránt felsorakoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy fokozottan érzékeny területnek számít, így az online tanácsadás biztosítása és igénybe vétele (!) – ideális esetben – csak felelős piaci magatartás mellett valósulhat meg. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez a lehetőség akár egyfajta megoldást is jelenthet az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérsékléséhez, a (magánegészségügyi) ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

Módszertan

Az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. saját fejlesztésű, a platform szabályait követő adatgyűjtő és analitikai módszereket alkalmaz, és az így gyűjtött adatok elemzéséből származó információkat MS Power BI platformon jeleníti meg. Jelen elemzés az elmúlt időszakra vonatkozó, publikusan elérhető adatokat tartalmazza Az adatfelvétel célja a magánegészségügyi szektor helyzetének, változásainak vizsgálata a koronavírus járvány idején. A felmérés nem reprezentatív, az adatfelvételben országosan 33 hazai egészségügyi intézmény szerepel, döntő többségük több fős vállalkozás, jellegüket tekintve klinikák, rendelőintézetek és magánpraxisok.