• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Az egészségügy helyzete nem lett tisztább

Lapszemle 2020.05.21 Forrás: 444.hu
Az egészségügy helyzete nem lett tisztább

A járvány legnagyobb tanulsága az, hogy „erősebb egészségüggyel a károk is mérsékeltebbek lettek volna a MOK alelnöke szerint.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint járvány alatt kiütközött a magyar egészségügyre jellemző feudális hierarchia összes hibája, a közös gondolkodás, a megfelelő tájékoztatás hiánya, írja a 444.hu

Komoly probléma volt az átláthatóság; „nem értette meg a minisztérium, hogy a döntési lánc legvégén állónak is értenie kell a miérteket, hogy hatékony legyen a munka”. Az hagyján, hogy a közvélemény nem volt képben a járvány alakulásáról közölt szórványos információk alapján, „a közös gondolkodás, közös problémamegoldás hiánya lokálisan és országosan is jellemző volt”. Jól értik, ez azt jelenti, hogy néha még a kórházon belül se tudták, hány fertőzött van az infektológián, intenzív osztályon, pedig ez „alapvetően befolyásolná, hogy mennyire tervezhetünk a kapacitásainkkal”. Épp ezért Álmos szerint az újranyitásban is „szükség volna a társadalom fegyelmezettségére, illetve a járványügy éberségére, szoros kontaktkutatásra”. Voltak olyan döntések, amelyek megkönnyíthetik a következő hullám kezelését. 

Történtek azért előremutató lépések, születtek hosszú távon is hasznos szakmai iránymutatások, és a járványcentrumok kijelölése is jó irány, fontos, hogy a kijelölt centrumok, gyorsan mobilizálható egységek legyenek, mert ez valamelyest megkímélné a normál betegellátást.

A legnagyobb tanulság viszont az, hogy „erősebb egészségüggyel a károk is mérsékeltebbek lettek volna”. Álmos szerint az ország nincs abban a helyzetben, hogy a második hullámot már teljesen felkészült egészségügy várja, ahhoz ugyanis „megfelelő humánerőforrás kell, aki a technológiát használja”. Ez tán a legproblémásabb terület.

„Az egészségügyi dolgozók, különösen az orvosok elégedetlenek. Ha nem jön azonnali bérrendezés, és az orvosok ezután is 900-1700 forintos órabért kapnak, akkor tömegesen mennek el magánellátásba vagy külföldre, a legrosszabb esetben még a pályát is elhagyják." 

Annyiban szerinte van remény, hogy „most a politika legmagasabb szintjén is szembesültek az egészségügy kritikus helyzetével. Ritka esély van arra, hogy szélesebb körű konzultációt követően a társadalom és a gazdaság javát szolgáló, érdemi változás történjen”. De erre a bérrendezés, a hálapénz felszámolása és a szakmai szabályok érvényre juttatása nélkül nem lesz esély. „A járvány visszaszorulásának mindenki örül, de az ország egészségügyének a jövője még ködbe vész”, Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint.

MOK

Legolvasottabb cikkeink