Egy minta értékű immunizálás tapasztalatairól

Előzmények: Barátaim életkorom, (nem nyilvános, de optikailag észlelhető) túlsúlyom, idősebb orvoshoz „illő” krónikus bajaim miatt sürgették, hogy jelentkezzek az oltásra. Nem volt bennem sem félelem, sem ellenállás, pedig olvasom azt a tengernyi hülyeséget, amit a közösségi média feldob, de persze olvasom a komoly véleményeket és összefoglalókat is. Tíz hónapja hetente írom a járvány szubjektív krónikáját a Weborvoson, és számomra is reveláció az elérhetővé váló immunizálás, hogy végre aktívan szállhatunk szembe ezzel az álnok és veszélyes vírussal, amelyik felforgatta a világunkat.

2021. január 9. szombat krónikája

Hajnalban fejeztem be a jegyzetemet, amiben elég nagy terjedelemben foglalkoztam az oltással. Ideje volt, hogy személyes tapasztalatokat szerezzek. Csodálatos, szinte vakítóan gyönyörű téli napsütésben autóztam át a városon. Az ÉKC Új Szent János Kórház és Szakrendelő (a történelem előtti időkben Kútvölgyi Kórház Szakrendelő, aminek anno 30 hónapig felügyelője is voltam) szinte üres parkolóval fogadott. Még a tündöklő napsütés se tudta elfedni azt a látható tényt, hogy igencsak ráférne egy felújítás… Kormányunk jól döntött, amikor a két ünnep között egy nagyobb felújítási keret megítélésével igyekezett biztosítani az épület túlélését, a betegellátás feltételeit.

Fogadás

Többnyire idősebb, szigorúan maszkot viselő emberek jöttek ki és mentek be az épületbe, én is közéjük soroltam. 11:45-kor léptem be. Ideiglenes recepciós pult a lépcső előtt, két hölgy fehérben, maszkban, nagyon udvariasak, de határozottak. Gyors azonosítás, igen, be vagyok jelentkezve. Homlokhőmérőzés, kérdőív átadva, pár lépésre szabályos, de érdekesen kör alakban épített recepciós pult, korrekt plexi védőfallal, hiszen az itt dolgozókat is védeni kell. Kedves adminisztrátor hölgy elkéri a TAJ-kártyát és a lakcímkártyát, számítógépben rögzíti az adataimat. Finom mozdulattal irányít a hallban egymástól kellő távolságra elhelyezett asztalokhoz, töltsem ki a kérdőívet. Egy karcsú, de nem fiatal hölgy segíti a pontos válaszok megadását. Velem nincs sok dolga, de van, akinek tollat, van, akinek az elfelejtett szemüveget kell pótolni. Elegánsan, udvariasan, partnerként viselkedve. Miután befejeztem az írást, kedvesen elkísér (figyelve a távolságtartásra) a hosszú folyosó bejáratáig, ahol békeidőben a mozgásszervi betegek ellátása zajlik. Még azonosítom az egyik ajtón, hogy itt egy régi kedves traumatológus kollégám szokott rendelni, majd elérem az I. Oltópont feliratú táblát.

Cselekmény

Négyen ülnek egy sorban, távolságot tartva, halkan beszélgetnek. Ők már az oltás utáni megfigyelési időt töltik. Egy kollégát éppen a rendelőben oltanak, tegyem le a kabátot. Már jön is ki a maszk alatt is ismerős kolléga és mondja, hogy mehetek be.

12:00 Belépek a rendelő helyiségbe. Magas, fiatal szimpatikus kolléga fogad, hamar kiderül hogy fiatal nőgyógyász szakorvos. Mellette egy asztalnál két asszisztens kolléganő, egyikük az adminisztrációt végzi, másikuk a fecskendőket készíti elő, az oltóanyagot kezeli.

Gyors vérnyomásmérés, néhány triázs kérdés, váll szabaddá tétele, és mire felocsúdnék, már a deltaizmomban van az oltóanyag. Megjegyzem, a legjobb minőségű fecskendő és egy nagyon finom oltó tű állt rendelkezésünkre.

12:06 Már a folyosón ülök és várom, hogy a 20 perc megfigyelési idő teljen. Közben új személyek érkeztek, és folyamatosan lépnek be a rendelőbe és jönnek ki onnan.

12:27 Behívnak, néhány kérdés, van-e valamilyen panaszom. Aláírom az előkészített dokumentumot, és már mehetek is haza.

12:30 Kilépek a Rendelőintézet kapuján.

45 perc telt el a belépésem óta.

Régi egészségügyi szervező vagyok, de ezt a szervezettséget, precizitást csak a legmagasabb elismeréssel tudom említeni. A betegfogadás, az adminisztráció, az ellátás emberi oldalról nemcsak hogy nem kifogásolható, de a mai világban kiemelkedően példa értékű. A szerencsésen bőséges kubatúra ennek a jó szervezésnek biztonságos keretet teremt.

Köszönöm ezt az élményt az Új Szent János Kórház vezetőinek, munkatársainak és az operatív szervezésért közvetlenül felelős igazgató úrnak. Mint hallottam, az érzékelt hangulat mögött két, évtizedek óta egymáshoz közel, de intézményi elkülönültségben dolgozó asszisztens és orvos kollégák végre közös és lelkes munkája áll. Ha sokan követik a példájukat, komoly esélyünk van a járvány megfékezésére!

Mivel is zárjam ezt a rövid jegyzetet: huszonegy óra telt el, némi minimális érzékenységen kívül teljesen jól vagyok. Facebook-portrémat az Országos Mentőszolgálat portrékeretével módosítottam, mert talán ennek a legjobb a szövege: BEOLTOTTAM MAGAM…ÉRTED IS!

MINDENKI VEGYE FEL EZT AZ OLTÁST, MERT ÉLETMENTŐ.

TISZTELET A KOLLÉGÁKNAK, AKIK EZT A MUNKÁT MEGSZERVEZIK ÉS VÉGZIK!