Az EU jelenleg jóval el van maradva, és ahogy az ilyen helyzetekben logikus, el is kezdődött a politikai harc a bizottság és a tagállamok között.
Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az áraik között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon. Addig igazán csak Németország lesz hatékony az oltásban, írja a 24.hu.
Hiába igyekezett megszervezni az Európai Bizottság az oltás közös elkezdését, három tagország már december 26-án, szombaton elkezdte beadni az oltásokat: Magyarország, Szlovákia és Németország. A bizottság ennek ellenére is sikernek tartja a közös oltás elkezdését, amit most már inkább V-hétvégeként emlegetnek.
A három tagország magyarázata egyébként nagyjából az volt, hogy ha már megkapták a vakcinákat, egyetlen nap várakozás is életeket veszélyeztetett volna. Ez alapvetően igaz, bár mindhárom ország olyan kevés vakcinát kapott, hogy a gyakorlatban tényleg nem sok minden múlt volna azon az egyetlen napon.
Az EU jelenleg jóval el van maradva, és ahogy az ilyen helyzetekben logikus, el is kezdődött a politikai harc a bizottság és a tagállamok között, hogy kinek a hibája az oltások lassú menete. A tagországok szerint az Európai Bizottságé, a bizottság szerint a tagországoké.
Egyébként – ahogy a bizottság is elismerte – önmagában példaértékű az, hogy egy ilyen helyzetben az unió tagországai képesek voltak közösen vakcinákat vásárolni, és nem tagországonként kezdtek alkudozni, ahogy a járvány elején tették a védőfelszereléseknek, például a maszkoknak a vásárlásakor. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az EU és a tagországok is tanultak a sertésinfluenza 2009-es kezeléséből, amikor a nagy gyógyszergyárak egymás ellen játszották ki a tagországokat, hogy minél magasabb áron adják el a vakcinákat. Ezúttal sikerült viszonylag jó üzletet kötni, bár ezt is csak véletlenül tudjuk.
A vakcinákból még viszonylag kevés jutott el a tagállamokba, ami részben annak a következménye, hogy az EU összesen hat gyártóval szerződött, de a vakcinák közül eddig csak kettőt engedélyeztek. Ezek közül pedig mostanáig egyedül a Pfizer tudott jelentős mennyiséget legyártani.