"Helyzet van, valamit tenni kell!"

Kétségtelenül valami elindult az alapellátás rendszerének átszervezésében, egyre több adat áll rendelkezésre a felelős döntésekhez, a népegészségügyi programok is lassan elindulnak, például az első négy évre vonatkozó szakpolitikai program a jövő héten a kormány elé kerül. A helyzet azonban jelenleg nem túl rózsás, "valamit tenni kell" - többek között ez derült ki a XIV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia csütörtök délutáni előadásaiból.

Egy teljes blokk foglalkozott a praxisközösséggel, mint az alapellátás gondjainak lehetséges megoldásával. Dr. Békássy Szabolcs a Kis-Duna Menti Praxisközösség szakmai vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy jelenleg 422 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen, továbbra sincs rendezve a praxis jog, folyamatosan nő az orvos-beteg találkozások száma, egyre több az adminisztrációs teher is.  

"Valamit tenni kell!" - mondta a szakember, aki szerint új modellre van szükség, mivel a klasszikus háziorvosi modellnek számos korlátja van. Az új modell a praxisközösség illetve a csoportpraxis lehet. Az lenne a cél, hogy nagyobb legyen az alapellátás kapuőr szerepe, több kompetenciát kapjon, megszűnjön a háziorvosok izoláltsága, és természetesen az alapellátás megújításának eredményeként nőjön az emberek egészségben eltöltött éveinek száma.

Mindehhez persze a háziorvosok együttműködésére is szükség van, ami egyelőre még nem teljes. Egy bemutatott felmérés szerint, amelyben 660 háziorvost kérdeztek meg, 41,8 százalék mondta azt, hogy szakmailag részt venne ilyen együttműködésben, de ugyanennyien válaszolták azt, hogy nem kívánnak együttműködni.

Az országban jelenleg már több mint félszáz praxisközösség működik, amelyek körülbelül félmillió ember ellátásáért felelnek. A finanszírozás is megoldott, hiszen két uniós (összesen 7,5 milliárd forint) és egy állami forrásra lehet pályázni. Dr. Végvári Tamás Nemzeti Népegészségügyi Központ projektvezetője szerint az eddigi tapasztalatok alapján a praxisközösség működőképes forma, bár ő is megjegyezte, hogy életkor alapján vannak csatlakozási nehézségek.

Nemcsak az alapellátás, a mentőszolgálat is megújul, ráadásul itt már kézzelfoghatóak az eredmények. Dr. Csató Gábor az Országos Mentőszolgálat főigazgatója többek között arról beszélt, hogy náluk több évtizedes hagyomány, hogy a sürgősségi betegellátást a legfrissebb szakmai alapelvek szerint szervezik, valamint a mentésirányításban és tömeges baleseteknél a triage-rendszert használják. Mindezt segíti az a technológiai fejlesztés, ami az utóbbi években a mentőszolgálatnál történt. Tavaly november óta már az OMSZ is csatlakozik az EESZT-hez, de a digitalizáció eredménye az is, hogy a Szív City alkalmazásnak köszönhetően 23 ember életét mentették meg. A főigazgató hangsúlyozta: "egyedül nem lehetünk hatékonyak a társadalmat is be kell vonnunk!". Az internet ebben is segít: tavaly körülbelül 50 millió elérést számoltak, ami azt jelenti, hogy egy emberhez a mentőszolgálattól legalább 8-10 üzenet juthatott el.

Az állandóan újra és újratermelődő kórházi adósságokat vizsgálta többek között előadásában dr. Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Mint elmondta többféle módszerrel is vizsgálták milyen összefüggések lehetnek az adósság folytonos újratermelődése mögött. Megnézték mennyire általános a jelenség, és azt találták, hogy vannak kórházak, amelyeknek egyáltalán nincs tartozásuk, de vannak olyanok is, akiknél nagyon nagy a bevételhez viszonyított adósságuk. Megvizsgálták, van-e összefüggés az eladósodás és a magas progresszivitású, nagy költségigényű ellátás között, de nem találtak ilyet. Ugyanúgy nem találtak kapcsolatot az ágyszám, a létszám, a túl magas TVK és nagy tartozások között sem. Az egyetlen tényező, amely kimutathatóan befolyásolja az adósságot, a kórház nagysága, ugyanis minél kisebb egy intézmény annál nagyobb a forrásigénye, és minél nagyobb annál hatékonyabban használja fel a bevételeit - mondta a főigazgató.

A konferencia zárásaként az országos intézetek vezetői mondták el, mit tartanak legfontosabbnak az őket érintő öt nemzeti népegészségügyi programból. Dr. Poór Gyula az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgató főorvosa szerint az emberek agyát is át kell programozni, mert a mozgásszervi betegségek legyőzéséhez, megelőzéséhez újfajta gondolkozásra is szükség van. Ezért fókuszálnak a programban a gyerekekre és a fiatalokra, mert ők könnyebben elsajátítják ezt a gondolkodást. Dr. Fekete Ferenc, a Heim Pál Kórház orvosigazgatója szerint a gyermekvédelmi program hangsúlyos része a koraszülött ellátással foglalkozik. Nem véletlenül, mert nagyon sok a korababa, nem csökken a számuk, és tudható, hogy később az átlagnál nagyobb arányban lesz közöttük elhízott, krónikus beteg. 

Dr. Takácsi-Nagy Zoltán ismertette az onkológiai program célját: 2030-ra tíz százalékkal szeretnék csökkenteni a rákhalálozások számát. Ehhez szükséges a szűrések, a diagnosztikai háttér növelése, tvk mentesítés és centralizáció. Dr. Andréka Péter az Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója úgy vélte, a szív-, és érrendszeri betegségek megelőzéséhez is nagyon fontos növelni a lakosság egészségértését. Az eredményes prevencióhoz már gyerekkorban el kell kezdeni az egészségre nevelést. Sokat segítenének a jelenleg hiányzó betegségregiszterek is, hiszen ma még azt sem lehet tudni, mennyi a szívelégtelenségben szenvedők száma, de pontosan azt sem, mennyi amputáció történt.

Dr. Németh Attila az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója azt emelte ki: fontos felállítani egy diszpécserszolgálatot, hogy a mentális betegek ne akadjanak el az alapellátásban, hanem megkapják a megfelelő kezelést. Azt is hangsúlyozta, az akut ellátásban csak olyan pszichiátriai osztály működjön, ahol valóban minden adott a betegellátáshoz. Ezen kívül megemlítette, szükség lenne azt a problémát is megoldani, hogy a gyermek és felnőtt kor küszöbén lévő 16-24 éveseknek nincs ellátásuk, a felnőttekkel együtt kezelik őket. Dr. Vajer Péter az ÁEEK Alap és Lakhelyközeli Ellátások Igazgatóságának megbízott vezetője az alapellátás kapcsán azt húzta alá, hogy nyárra már valószínűleg 100-110 praxisközösség működik majd az országban.

A kerekasztal beszélgetésre várták az egészségügyi államtitkárt, Horváth Ildikó helyett azonban dr. Takács Péter az egészségügyi államtitkárság főosztályvezetője jött el. A kormányzat részéről megerősítette, hogy február végéig kormány elé kerül a 2019-2022 évekre vonatkozó nemzeti népegészségügyi szakpolitikai program, amely a korábbinál még részletesebb, sok konkrétumot tartalmaz és már a költségek is szerepelnek benne.

A konferencia délelőtti előadásairól itt olvashat.