HŐSÖK versus COVIDIÓTÁK

Mi ez:

1.     számsor:   22 – 36 – 24 – 73 – 91 – 132

2.     számsor: 292 – 178 – 365 – 301 – 459 - ???

Nem, kedves Olvasóim, ezek nem valami új szerencsejáték nyertes számai. Egy hét különbséggel Magyarország friss COVID fertőzött, igazolt esetszámai. Az első sorban 2020. augusztus 24.-29. között jelentett, a másik az aug. 31.-szeptember 4.-e között jelentett számok vannak. A szombati számot a jegyzet környezetében olvashatják, most, írás közben én is nagyon kíváncsi vagyok rá. (Ha valaki megcsinálja a COVID Lottériát, mint ötletgazda, Royaltira számítok!)

Mielőtt elkezdem a „parazsat gyűjteni a fejemre”, és megpróbálom összefoglalni „napjaink hordalékát” (in memoriam Déry Tibor), elmondom a kulcsélményemet. Az elmúlt kb. 10 nap során nagyon sok COVID kontaktról, és néhány fertőzöttről értesültem a személyes ismerőseim, barátaim, rokonaim körében! A járvány első 4 hónapjában egyetlen ilyen se volt. Ez biztosan nem véletlen. Feltűnő volt, hogy milyen zűrzavar uralkodik a tesztelési protokollok körül, hogyan lehet állami teszteléshez jutni (nehezen, még az egészségügyi dolgozók se mindig!). A magán tesztelési ipar felvirágzott, néha szemtelenül drágán, de egyes esetekben a biztonságossága is megkérdőjelezhető volt. Lehet, hogy sokkal több tesztet végzünk, és ennek is szerepe van benne, de úgy vélem, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Erre utalnak nemcsak a főváros, hanem egyre több magyar város szennyvizéből kimutatott genetikai anyagok is. A környező országok durván emelkedő esetszámai ugyancsak erre utalnak.

Mi magyarok, mintha az első hullám meglepően szerencsés (mind a környező, mind a távolabbi országok drámáihoz képest) „megúszása” feletti örömünkben (még az eufória jelző is illik a „nép” lelki állapotára) elengedtük magunkat. Hiába szóltak a komolyabb szakértők, orvosok, virológusok, járványtanászok, hogy óvatosabbnak kellene lenni, nem sok hatása volt. Maszk, szociális távolság elfelejtve, tömegek élvezték a napsütést, a hirtelen kapott szabadságot, az élet örömeit, és mint a tücsök a régi mesében, daloltak, táncoltak, csavarogtak felszabadultan. Komoly közgazdászok emlegették a gazdaság érdekeit (nem vitatom), a politikusok szabadságra mentek, az Operatív Törzs is elköszönt a mindennapi nyilvánosságtól (bár a napi jelentésük megvolt, a gépezetük nyilván dolgozott). A raktárak megteltek gépekkel, védőfelszereléssel, rengeteg hasznos dologgal. Miniszterelnök úr szerint „állig felfegyverkeztünk” és így várjuk az újabb hullámot. Úgy legyen! Ámen!

Augusztus 20.-án „kitüntetés eső hullott”, és öröm volt látni számos kiváló kollégát, a megérdemelt elismerés dicsfényében.

Vegyük sorra a témáinkat, a nyitott vagy problémás kérdéseket:

HŐSEINK:

azok a kórházi, rendelőintézeti, laboratóriumi és házi orvosok, ápolók, asszisztensek, mentősök, műszaki és gazdasági szakemberek, akik végigcsinálták a valóságos COVID betegek ellátását az intenzív osztályokon, soha nem látott nehéz körülmények között. A fertőzőbeteg osztályokon, keresve a gyógyszereket és a megfelelő eszközöket, hogy akit csak lehet, minél jobb állapotban tartsanak. A megfigyelő osztályokon, vigasztalva a karanténba kerülő és ott szorongó fertőzötteket. Rengeteg telefonhívás, panaszkodás és feszültség között teljesíteni a mintavételeket, aminek a súlypontja sok héten át a Mentőszolgálatra nehezedett. Igen sokan megélték, hogy hirtelen másik munkahelyre vezényelték őket, és ismeretlen környezetben, sokszor olyan területen kellett helytállniuk, amire nem voltak kiképezve. De azért azoknak se volt könnyű, akik otthon várták, hogy újra nyithassák az osztályokat, rendeléseket, hiszen tudták, hogy krónikus betegeik igénylik a kezelést, az új betegek a pontos diagnosztikára és beavatkozásokra várnak. A gyógyszerészek és asszisztenseik a pultoknál állták a rohamot, a betegek és a lakosság nemcsak recepttel, hanem számos kérdéssel jelentkeztek, gyógyhatású készítmények, védőeszközök és fertőtlenítő szerek miatt álltak néha hosszú sorokban.

Többségük kapott bruttó 500 ezer Ft jutalmat (sajnos, voltak kimaradtak is, jogosan keserű szájízzel). Nagyobb gond, hogy a járvány elején meghozott drákói intézkedések hatására sokan elfogyasztották a szabadságukat, anélkül hogy rendesen pihenhettek volna, mert tanították a távoktatásba kényszerült gyerekeiket, ápolták a lakásukba szorult idős szüleiket. A betegellátással a legjobban megterheltek pedig többnyire el se jutottak szabadságra.

Jókor és jó helyen született Dr. Bedros J. Róbert főigazgató, országos kórházfőparancsnok-helyettes kezdeményezése, hogy azt a hatalmas közösséget, amelyik Dél –Budán, a Szent Imre Kórház környezetében integráltan végezte a COVID fertőzött betegek ellátását, szűrését, megfigyelését - kitüntesse. Ez a kezdeményezés napjainkban országos mozgalommá szélesedik, érdemes figyelemmel kísérni.

COVIDIÓTÁK:

sokat gondolkoztam, de nem mehetünk el mellettünk szó nélkül. Sajnos nem én találtam ki ezt a szellemes nevet. Hosszú orvosi, majd egészségügyi menedzseri, végül tanári pályámon sajnos találkoztam számos olyan esettel, amikor valaki a saját, vagy családtagja gyógyítását, védőoltását megtagadta, és ezzel életét, egészségét veszélyeztette. Az már ennek a „minősített esete”, amikor ebben orvos végzettségű ember, vagy ezt nélkülöző „gyógyító” támogatta, esetleg széles körben propagálta. Miközben a természetgyógyászatnak, a komplementer medicinának, a nagy, hagyományos orvosi iskoláknak (Kína, India) vannak máig ható és értékes üzenetei. Számos példa és lehetőség van arra, hogy ezeket az egészség megtartásában, az életmódban, a mozgásterápiában a betegek és a még nem betegek javára fordítsák.  De ingoványos talajon járok, hiszen az én alap szakmám, a traumatológia, a maga technikai precizitásával és racionalitásával a lehető legtávolabb van ezektől.

A járvány tagadásánál, a vírusok tagadásánál, a védőoltások ellenzésénél viszont nem erről van szó. Nézem, hallgatom a médiumokból viszonylag ismert arcokat, és arra gondolok, mi hajtja őket? Valamilyen általam fel nem fogható tudás? Nem hiszem. A magyarázatok, okfejtések töredezettek, népegészségügyi bizonyítékok hiányoznak. Leginkább valamilyen ideológia, vagy torz hitvilág sejlik fel, amely figyelmen kívül hagyja a bizonyítható, már meglévő ismereteket. Valamilyen prófétai düh, csalódottságon alapuló, nem ritkán sértődött indulatáttétel, amitől a világ dolgaiban nehezen eligazodó emberek – szerencsére nem túl sokan – valamilyen megváltást remélnek. De ezek a próféták láthatólag nem a bibliai prédikátorok, saruban, szőrcsuhában. Jómódú polgároknak tűnnek, tehát ez a tevékenység gazdaságilag –szokásos óvatos fogalmazásom szerint - egyáltalán nem tűnik veszteségesnek. Elől templom – hátul üzlet. Csak valahogy a dallam hamis, és a szöveg se meggyőző.

A következő csata közeledik:

ha valami csoda nem történik, nehéz hetek, hónapok elé nézünk. Ha így folytatódik a fertőzések számának emelkedése, akkor ebben a szakaszban sokkal több fertőzöttre számíthatunk. Egyelőre sok a fiatal, kevés a veszélyeztetett idős fertőzött, de ez nagyon hamar változni fog. Amilyen magabiztosan és keményen intézkedett a kormány a járvány elején, amilyen határozottan kommunikált és amilyen fegyelmezetten követte a nép óriási többsége, az imponáló volt. Még az utólag hallgatólagosan elismert és finoman korrigált hibák mellett is.

Nem akarok tüzet kiáltani, de ezt most még nem érzem. Mintha még a szabadságok relaxáló hatásának helyét nem vette volna át az életösztön parancsa. Pedig már a kormány körül is csapkodnak a villámok, elég sokan kerültek karanténba, sőt az apparátusában már fertőzöttek is akadnak. Szerintem nagyon gyorsan attitűdöt kell váltani, ha azt akarják, hogy a nép kövesse a példájukat. Mivel sem az iskolákat, sem a gazdaságot, és ha nem muszáj, az egészségügy nagy részét (mivel jó néhány alattomos betegség romlása csak néhány év múlva fog látszani a statisztikákon, de az nagyon durva is lehet) nem akarják leállítani, az összes megelőző eszköz és intézkedés még sokkal fontosabb, mint tavasszal. De nincs mese, ezeket be kell tartani. Valamelyik szemtelenkedő posztban olvastam, hogy a „virológus celebek” nem mernek szólni, hogy sürgősen változtassanak a képernyőn gyakran szereplő, magatartás mintákat közvetítő politikusok és médiasztárok.

Hát én (bár nem vagyok virológus), most szólok! Miniszterelnök úr ma reggel már maszkban ment be a rádióba. Na végre! Külügyminiszterünk, mint a legtöbbet szereplő kormánytag, és most irónia nélkül mondom, hogy a COVID csata első fordulójának eredményes parancsnoka (nem itt és most fogom kérdezni a beszerzések áráról, mert ez a Számvevőszék dolga), akinek rengeteg felszerelést köszönhetünk, ma még egy sok résztvevős rendezvényen maszk és távolságtartás nélkül jelentett be egy nagyon jelentős megállapodást, vállalti vezetőkkel együtt. Ez akkor se jó már, ha egy vezető ellenzéki politikus hölgy pár napja egy zsúfolt stadionban kedvenc csapatának szurkolva nevetős szelfit posztolt. Focinyelven szólva ez nem 1:1 (a kormány és ellenzéke focimeccsén), hanem 2:0 a COVID javára! Ha ezt se értik, akkor elég reménytelen a helyzet.

Folyik némi vita, hogy ez a magas és növekvő fertőzésszám csak optikai csalódás, mert többet tesztelünk, vagy szociológiai jelenség, hogy a fiatalok többet buliztak, mint az idősek, netán a vírus lett fertőzőképesebb, esetleg kicsit mutálódott? Nem érdemes megvárni a vita végét. Intézkedni kell, nagyon sok fronton. Én csak remélni tudom, hogy ez alatt a 2-2,5 hónap alatt a felelősök sokat foglalkoztak az egészségügyi dolgozók felkészítésével. Sokan tanulták meg a lélegeztető gépek kezelését.

A helyzetnek megfelelő tesztelési, szűrési és góckutatási protokollt alakítottak ki. Új laborokat akkreditáltak a könnyebb hozzáférés érdekében, és újabb személyzetet képeztek ki a biztonságos mintavételre. Mivel nincsenek lezárva az iskolák, egy - egy tanár vagy diák megfertőződése osztályok vagy iskolák átmeneti bezárását teheti szükségessé. A szabályozott tesztelés és góckutatás sok nappal lerövidítheti a karantént és biztonságossá teheti a felszabadítást vagy az újranyitást. Az egészségügyben ez legalább ilyen fontos, az elmúlt napokban már egyre több ilyen gondról hallok a gyógyító intézetekből. Ha a tavaszi intézménybezárások után most gyakoribbá válik a karantén miatti korlátozás, annak súlyos nyoma lesz a betegellátáson és az elkerülhető halálozás statisztikáin. Ez nem huhogás, hanem sajnos tapasztalat.

A heti javasolt jelszavaim:

Védd az egészségügyet!

Ments életeket a megelőző intézkedésekkel!

Ügyelj az idősekre, mert veszélyben vannak!

 

1. rész VALAMI VAN?

2. rész PRIMUM NIL NOCERE!

3. rész ELÖL TEMPLOM HÁTUL ÜZLET

4. rész MONEY MAKES THE WORLD GO ROUND

5. rész SZENT ISTVÁN NAPI GONDOLATOK 

6. rész REFORMSATU

8. rész MINDEN KÉZ A FEDÉLZETRE!