Járóbeteg-ellátók: károsak a centralizációs törekvések

Online formában tartják szerdán az Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciát az Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciával együtt. A program első részeként reggel állásfoglalást fogadtak el, amelyet alább teljes terjedelemben közlünk. 

"A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

2020. a magyar egészségügyben a Covid19 járványról és ennek hatásairól, valamint az Egészségügyi Szolgálati Jogviszonyt (ESzJ) bevezető törvényről és a kapcsolódó intézményrendszeri változásokról szól. A kiélezett helyzetben különösen fontosnak tartjuk az egészségügyi rendszert feszítő problémák szakmai konzultáción alapuló megoldását. Az együttműködés ma minden szempontból kényszer, ez egyaránt igaz az ágazat vezetői és az ellátók viszonyában éppúgy, mint az ellátási rendszer különböző szintjén működő szereplőkre.

Helyzetértékelés:

1.       Az ESzJ-ről szóló törvény által meghatározott orvosi béremelés időszerű, ebből látható, hogy az ország politikai vezetése felismerte az orvosok anyagi megbecsülésének elodázhatatlan szükségszerűségét. Az ezzel összefüggésben hozott korlátozó intézkedések – kirendelések lehetősége, magán és közellátás szétválasztásának módja, másodállások vállalásának korlátozása, vállalkozó orvosok státuszának kezelése, vezetők orvosi tevékenységének tiltása stb. – keltette feszültségeket csak a szakmai szervezetekkel történő konszenzus nyomán lehet feloldani. Ezért a végrehajtási rendeleteket mihamarabb meg kell alkotni. A késlekedés helyrehozhatatlan károkat okozhat a közellátás rendszerében, és visszájára fordítja a politika egyébként pozitív irányú rendszerátalakító döntéseit is.

2.       Az ESzJ-t létrehozó jogszabály súlyos centralizáció képét veti előre: a járóbeteg szakellátás integrálását a kórházi struktúrák alá. Ha az önkormányzatoktól elkerül a fenntartói feladat, az hozzáférhetőségben és lakosságközeliségben, költséghatékonyságban, infekciókontroll szempontok szerint rontani fogja az ellátórendszer működését. Romlani fog az alapellátással történő együttműködés, a forrásokhoz való hozzáférés, és hosszú évtizedes tapasztalat szerint sorvadásnak indulnak a rendelőintézetek. Ebben az esetben az elmúlt évek nagyarányú vidéki fejlesztései, valamint az EBP beruházásai jórészt kárba vesznének. Ezt az irányt Szövetségünk igen károsnak tartja, és ez ellen tiltakozik.

Javaslataink az egészségügyi ellátó rendszer évtizedek óta fennálló, további problémáinak kezelésére.

3.       Nem halasztható tovább a finanszírozási rendszer megújítása, amely során kifejezésre kell juttatni az alacsonyabb költségigényű járóbeteg szakellátás preferálását. Ide tartozik ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátjának megszüntetése a járóbeteg szakellátásban, a telemedicina érdemi finanszírozása is stb. Fontos a pontrendszer frissítése az egészségügyi ellátás értéken történő finanszírozása, és a szakmák jövedelmezőségének szintre hozása érdekében.

4.       Az alap- és szakellátás együttműködésének erősítése nélkülözhetetlen a betegellátás hatékonysága érdekében. Csökkenteni kell az adminisztratív akadályokat, a szakellátás a ténylegesen szakorvost igénylő esetekre kell fenntartani, felesleges számos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírását szakorvosi véleményhez kötni. Használni kell a háziorvosok további szakvizsgáit, ennek megfelelően és általában is szélesíteni kell a kompetenciájukat, így erősítve a kapuőr szerepüket.

5.       A kórházi keretek között működő járóbeteg ellátásnak intézményen belül határozott szervezeti, gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, hogy a járóbeteg szakellátás előnyei minden intézményben megjelenhessenek. Tisztázni kell a  kórházi osztály keretében működő ambulanciák és az önálló szakrendelések definícióját, funkcióját, szabályozásukat sajátosságaiknak megfelelően el kell különíteni.

6.       Elodázhatatlannak tartjuk a gazdasági-műszaki területen dolgozók 2002 óta húzódó, központi forrásból történő béremelését az ESzJ-re is tekintettel. Nem jelent hatékony megoldást, sőt kontraszelekcióhoz vezet a jelenlegi gyakorlat, amely szerint az intézmények a betegellátás más területéről elvonva saját finanszírozásban biztosítják – a gazdaság más területén lényegesen magasabb bérszinttel elhelyezkedni tudó – gazdasági-műszaki területen dolgozók bérét.

Szövetségünk tagjai érintettjei az átalakítási folyamatoknak, és szeretnének ezeknek aktív részesei lenni. A változtatások akkor lehetnek sikeresek, ha abban a résztvevők is együttműködnek.

Budapest, 2020. november 18.                                                                        A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése"