Javaslat a szabályozásra

Bevezetnék a tervezett szülés fogalmát és írásbeli megállapodást köttetne a várandós és a szülészeti szolgáltató között.

Problémák a jelenlegi szülészeti ellátórendszerben:
• Az alapszemlélet a szülő nőtől várja el, hogy maximálisan alkalmazkodjon a kórházi rendhez, és nem a kórházi rendszert állítja a szülés szolgálatába – ezen alapvetően nem változtattak az utóbbi évek modernizációs törekvései (pl. szülőszoba-felújítások), pusztán egyes orvosok és szülésznők szakítottak a régi gyakorlattal.
• Rengeteg és egyre több beavatkozás történik a szülés élettani folyamatába, miközben a szü-lészeti statisztikák eredményei nem javulnak (pl. császármetszés, szülésindítás) – ugyanakkor a beavatkozások későbbi következményeit nem vagy csak részben ismerjük.
• Kevés anya- és bababarát szülészet van, még mindig gyakori a csecsemő hozzátáplálása és elválasztása az anyától.
• A jelenlegi finanszírozási rendszer pazarlásra és kettős nyilvántartásra ösztönöz (lebeszélnek az ambuláns szülésről, az OEP-nek meg nem történt beavatkozásokat is jelentenek).
• Esetleges, hogy ki milyen szolgáltatást kap, mert:
• a kórházaknak, szülészorvosoknak és szülésznőknek nincs egységes formátumú, hivatalo-san felvállalt és nyilvános szülészeti protokolljuk;
• a várandós és az orvos között folyó személyes megbeszélések a legtöbb esetben nem tér-nek ki minden lényeges kérdésre (időhiány miatt, a várandós általában nincs tisztában a szülészeti szakma részleteivel, pl. milyen szituációk állhatnak elő szülés közben);
• számonkérhetetlen a megállapodások betartása;
• előfordul, hogy a várandósgondozás során az ajánlott vizsgálatokat kötelezőként tüntetik fel, illetve visszautasítás esetén a várandóst méltatlan helyzetbe hozzák;
• néhány kórházban csak egy kísérőt engedélyeznek, így a választott hozzátartozó (pl. az apa) mellett nem engedik be a dúlát;
• a szülészorvos- és szülésznőválasztás korrupcióval történik, de a legnépszerűbb szakem-berekhez így is nehéz bejutni.
• A kórházon kívüli szüléskísérés szabályozatlan:
• hallgatólagosan a bábák lelkiismeretére van bízva a szüléskísérések megszervezése;
• nem ismerik el a szüléskísérés bábai modelljét, így probléma esetén az orvosi modellt kérik számon a bábákon;
• nem ismerik el a bábák szakmai kompetenciáját, ez problémát és késlekedést okoz azok-ban az esetekben, amikor a szülés kórházban fejeződik be;
• nincs állami szerepvállalás, OEP-finanszírozás.

Javaslatunk:
• A kórházon kívüli szüléskísérés jogi szabályozásának keretei között:
• ismerjék el a szüléskísérés bábai modelljét mint az orvosi modell egyenrangú, de eltérő szemléleten alapuló alternatíváját (l. nemzetközi összehasonlító vizsgálatok), a szabad vá-lasztás jogát;
• a bábák szakképzése legyen biztosított, szakmai kompetenciájukat ismerjék el;
• a bábák a kórházakkal egyenrangú egészségügyi szolgáltatók keretei között működhesse-nek, önálló szakmakóddal, ÁNTSZ-engedéllyel és felelősségbiztosítással (független szülé-szeti szolgálat);
• bábai szakmai kollégiumot hozzanak létre a szakmai irányelvek meghatározására, a függet-len szülészeti szolgálatok és a szakképzés szakmai felügyeletére.
• Bevezetjük a tervezett szülés fogalmát:
• a szülészeti protokollt és az egyéni kockázatokat magában foglaló, személyre szabott tájékoztatás előzi meg;
• írásbeli megállapodás jön létre a várandós és a szülészeti szolgáltató között (kórház vagy független szülészeti szolgálat) a várandósgondozásra, a szülés helyszínére, mód-jára (protokoll) és a szülést kísérő személyre, illetve helyetteseire vonatkozóan;
• a tervezett kórházon kívüli szülés helyszínéről a bábával egyeztetve a várandós dönt, ez nem feltétlenül a várandós otthona;
• a szolgáltató – jogszabályban meghatározott módon – szülészeti protokollját és sta-tisztikáit mindenki számára hozzáférhetően közzéteszi.
• Javasolt változások a kórházi szülészetben:
• a jelenlegi egy választott személy helyett legalább két személy beengedését garantálja a törvény, hogy a választott hozzátartozó mellett a választott dúla is mindenhol jelen le-hessen a szülésnél;
• az élettani szülést szülésznő kísérje, szülészorvos csak a várandós kérésére vagy komplikáció esetén vegyen részt a folyamatban;
• ambuláns szülés: amennyiben kórházi szülést követően a baba és az anya is jól van-nak, azonnal távozhassanak – nincs szükség többnapos költséges kórházi ellátásra komplikációmentes esetben;
• amennyiben a szülést követően néhány napot kórházban töltenek, az anya és az újszü-lött folyamatosan legyenek együtt, és kapjanak segítséget a kizárólagos szoptatáshoz.
• A várandósgondozás során az ajánlott vizsgálatok körét a két szakmai kollégium (a szülészeti és nőgyógyászati, valamint a bábai) határozza meg, ezeket személyre szabott tájékoztatás mel-lett felajánlják a várandósnak, ezt követően a várandós dönt a vizsgálatok elvégzéséről.
• A várandósgondozást, a szüléskísérést, a gyermekágyas és a csecsemőgondozást célszerű ugyanannak a szolgáltatónak, lehetőség szerint ugyanannak a személynek végeznie, de szük-ség esetén lehetőséget kell biztosítani a szolgáltatóváltásra.
• Egységes alapokon újra kell gondolni a finanszírozási szabályokat a kórházi és a kórházon kívüli szülésre vonatkozóan, hálapénzmentesen.