„Jó lenne reménykedni az egészségügy helyzetének fokozatos javulásában” – dr. Szepesi András jegyzete.
Mondhatnám, ez a „földalatti repülő”. De nem mondom, mert úgy járnék, mint a 200 éves jubileumát ünneplő Jókai Mór, vagy Jules Verne, hogy a végén a technikai jóslataik rendre megvalósultak.
Tavaszi politikai szezon
Miniszterelnök úr intenzív részvételével elindult a politikai szezon. Évértékelő beszéd, parlamenti évadnyitó beszéd, péntek hajnali rádióinterjú. Számos ismert szuverenitásvédő gondolat mellett markánsan rajzolódik ki egy olyan gazdasággal megalapozottnak tűnő intézkedéscsomag, amely a családok gyermekvállalását segíti, célját tekintve a családok szerepét erősíti. Az intézkedés környezeti feltételeinek tekinthető a gazdaságunk teherbíróképességének javulása, és ami ennek legfontosabb feltétele, a béke közelsége, eljövetelének reménye.
Van tehát miben bízni, hogy az igencsak szükséges lépéseket megteszi a kormány. Politikai beszédről nem illik rosszat mondani, de egy ilyen szakmai jegyzetben jegyezzük meg, hogy 2024 minden idők legalacsonyabb születésszámát mutatta a trianoni határokon belül. Ennek biztosan számos oka van. Például a Ratkó-generáció ugyan csillapodó, de a korfán ma is érzékelhető hullámzó hatása, ahol a hullámhegyeket szükségképpen követi hullámvölgy. De biztosan összefügg az egzisztenciális biztonsággal, ami a pénzügyi szűkösség és a lakhatás komoly bajai mellett a fiatal nők munkavállalásával, esetleg karrierjével is összefüggést mutathat.
És bizony azzal is, amire Orbán Viktor rendkívül szuggesztíven kifuttatta a mondanivalóját: a CSALÁDDAL. A nagybetűkkel az erős hangsúlyozást próbálom érzékelni. A gyermekek ellátását segítő intézmények, bölcsődék, óvodák, iskolai napközi ellátás mind-mind részei annak a „szövetnek”, amelyek már az első gyermek vállalásában is szerepet játszik, de a második, harmadik, és a további gyermekek vállalásába egyre nagyobb súllyal szerepel.
Családi adóparadicsom
Külön szeretnék megemlékezni a gyermekek vállalását segíteni képes „nagycsaládról”, ahol a testvérek, nagyszülők komolyan hozzá tudnak járulni a kisded fogadásához, ellátásához, és mindenhez, ami ezzel jár. Sajnos, e kérdésben már kettészakadt az ország. A nagyvárosok hatalmas lakótelepei, a másfél, két, esetleg három szobás lakásaikkal, nem alkalmasak több generáció együttéléséhez. Erre nem tudok jó megoldást, bár az otthonteremtés támogatása már tartalmazhatna ilyeneket.
A nagyszülők néhány zöldség, gyümölcs, alapvető cikk beszerzésekor megszerezhető adókedvezménye (technikailag, mint egy „szupershop kártya”?) az öregeken túl az egész család ellátásához hozzájárulhat. Kis magánszámítást végezve, hogy feleségemmel ki tudjuk-e használni a kedvezmény felső határát, a szokásos és szükséges személyes fogyasztásunkhoz képest, sokkal nagyobb mennyiséget kellene vásárolnunk. „Kézenfekvő” (milyen szép szó, mondta Fülig Jimmy), hogy legalább a család szükségleteit mi szerezzük be. Mivel ilyen ügyekben „élelmes a magyar”, már hallom a szomszédságok, lépcsőházi közösségek vidám szervezkedéseit.
De most már nem húzom tovább az időt:
Elő a farbával
Amikor először hallottam ezekről az életkorhoz is kötött jóléti intézkedésekről, akkor felkaptam a fejemet, mint a huszárló a trombitaszóra. Na most! Most majd nem lehet kihagyni az egészségügyet!
Hát legalább akkorát koppantam, mint a miniszterelnök úr által többször idézett éji bogár Arany János versében. Mert ebben a kontextusban egy fél szó, egy utalás se jött be az egészségügyről.
Elgondolkodtam
Tudom ez egy rossz, korszerűtlen szokásom, nem illik a modern politika trendjeihez. De lehetséges, hogy a miniszterelnök úr környezetében senki nem szólt neki, hogy ennek a programnak minden eleme feltételezi az egészségügy hozzáférhetőségét, segítségét a sürgős ellátásban, a programozott ellátásokban, a rehabilitációban és az ápolásban?
Hiszen ezek a jóléti programok azokat célozzák, akiknek erre nagy szükségük van. A gazdagok mindezeket meg tudják venni saját erőből.
A gyermeket vállaló nők egészségét gyakran támogatni kell, A városi életmód például igényli a vitaminok kiegészítését (pl. Czeizel-program), és a fizikai felkészítést. Le kell bonyolítani a szülést, a lehető legbiztonságosabb körülmények között. A régi gyakorlatot, hogy a terhesgondozást végző, irányító orvos vezesse le a szülést szétrombolta a jelentős béremeléshez kapcsolódó intézkedési rendszer. Márpedig személyes irányítás, gondozás, vezetés nélkül a terhesség, a szülés, a gyemekágy egy nagyon kellemetlen tortúra is lehet, rengeteg szorongással, bizonytalansággal (már megint nem a gazdagokról beszélek).
Újszülött- és csecsemőgondozás. Védőnő és gyermekorvos. Ki garantálja, hogy minden szülő nő és gyermek, mindenütt és minden időben hozzájut? Nincs még általános vészhelyzet, de a terhes és szülő nők, valamint az újszülöttek és csecsemők egészségügyi ellátása az ország egyes pontjain szakemberhiány miatt nem kielégítő, vagy „csak” hosszabb-rövidebb ideig szünetel.
Az idősebbek sürgősségi, belgyógyászati, ér-gyógyászati és sebészeti, esetleg traumatológiai stb. ellátása a „lóugrás szabályai szerint” hol jó, hol túlterhelt, hol elégtelen. Ezeken olcsó répával és karalábéval nem lehet segíteni, és az áfavisszatérítés pedig nem hoz annyi bevételt, hogy a magánegészségügyi ellátásukat fedezze.
Kénytelen vagyok (de csak kicsit) demagóg lenni: nem kellene összehangolni a futó egészségügyi reform lépéseit a családi jóléti reform lépéseivel és szükségleteivel? A két program, ha szinkronban halad, erősítheti egymást. Ha ellentmondásba kerül, akkor lerontja az intézkedés hitelességét. Fogy az idő. Látni kellene azokat a szervezeti és gazdasági intézkedéseket, amelyik ezt feladatot célozzák.
Február utolsó napja van
Ma még „minden szem” Washingtonra figyel, ahol a diplomáciai nagyüzem közepette Volodimir Zelenszkij érkezését várták. A megérkezés képei a Fehér Ház udvari bejáratánál, ahol a mindig elegáns Donald Trump elnök fogadja a limuzinból kilépő ukrán elnököt, aki a szokott katonai zöld pulóver helyett „díszruhát”, azaz fekete pulóvert vett. De nem ez a lényeg.
Ukrajna segélyezése és hitelekkel támogatása helyett Trump egy üzleti modellt kínált. Mivel ezeket a ritka földfémeket Oroszország is termeli, ők is azonnal vételi ajánlatot tettek. Emiatt Zelenszkij csapdahelyzetbe került. Megpróbál előre menekülni. Milyen korszerű. A régi idők „treuga Dei” – Isteni kegyelem, fegyvernyugvás helyére a „treuga Capital” – a tőke „kegyelme”, fegyvernyugvás lép. Érdekes átalakulás. Legyen hatásos, mert ez nekünk is jó lenne.
Utóirat: késő este jött a hír, egyelőre Trump és Zelenszkij összekaptak és egyelőre nem egyeztek meg. A médiumok széles körben ismertetik, magyarázzák, kommentálják az eseményeket. Sajnálom. Mégsem olyan egyszerű, ahogy szeretnénk? Emmanuel Macron és néhány európai vezető „mozgása” az elmúlt napokban, látogatásuk Kijevben mintha jelezte volna, hogy nem minden gömbölyű. Azért várjuk a jó befejezést. Mert ez így tovább nem mehet. mint az elmúlt három évben.
Ritka betegségek
Ritka betegségek világnapja van február utolsó napján. Egy ritka betegség valódi rémálom betegnek-orvosnak. 94 százalékuknak nincs oki terápiája. Csak több szakma együttműködése hozhat életminőség javulást. Időnként méregdrága innovatív gyógyszert próbálnak bevetni, de mivel ennek nincs esélye piaci sikerre, meg kell teremteni a fedezetét. A betegek erre gyakorlatilag nem képesek.
Mivel a kezelésnek nincs normatívája a méltányossági intézkedést nem kedvelő szabályozott rendszerek csak nehézkesen tudnak segíteni. Ilyenkor próbálnak gyűjtést rendezni a polgárok és a vállalkozásaik körében. Gyakran sikeresen, de ezt nem lehet a végtelenségig ismételni. Szervezeteik ezért fordulnak a kormányokhoz, onnan várnak támogatást az esélyegyenlőség, és az igazságosság érvényesüléséhez. Azért hozom itt is szóba a világnapot és a problémát, nehogy a reformok útvesztőiben megfeledkezzünk róluk.
Szombaton már március 1-jét írunk. Elkezdődik a meteorológiai tavasz. Lassú felmelegedés, napfény teszi kellemessé ezt a hétvégét. A fény optimizmusa, a béke közeli ígérete, felélesztheti az elmúlt hetek szürke napjai által is erősített reménytelenség feloldását. Jó lenne reménykedni az egészségügy helyzetének fokozatos javulásában. Ahogy az a Kóka János által elindított reformvita hozzászólásaiból, szakértői írásaiból is kicseng [ https://weborvos.hu/vita-az-egeszsegugy-megujitasarol ], a magyar egészségügy korszerűsítése, jobb finanszírozása, hatékonyabb szervezése és hatásosabb működésének irányában erős konszenzus van. Használják ezt erőforrásnak azok, akiknek módjukban áll cselekedni. És akkor a március 8-ra tervezett MOK demonstráció segíthet ezeknek a céloknak az elérésében!
(Nyitókép: Zöldségespult a budapesti Lehel téri piacon, 2016. február 28-án. Saját gyűjtemény.)
A szerző korábbi írásai itt olvashatók