Kell-e tartanunk a CT-MR vizsgálatok államosításától?

1991. október 8-án a budapesti MÁV Kórház Dózsa György úti épületében ünnepélyes keretek között nyitották meg az International Medical Center diagnosztikai központot. A teljes egészében külföldi tulajdonú – de a társadalombiztosítással kötött szerződés értelmében állami egészségügyi beutalásra is igénybe vehető – vállalkozás legnagyobb befektetője már működő nemzetközi hálózatának első európai egységeként hozta létre az öt és félmillió dolláros beruházást, írja a radiologia.hu.

A MÁV Kórház aulájában a látogatói ruhatár és a dokumentációs raktár helyén felépített létesítményt – amely két és fél hónap alatt került tető alá – a létező legkorszerűbb gyógyászati berendezésekkel szerelte fel az izraeli beruházó, az ELMEDIC vállalat, amely – emelték ki a korabeli tudósítások – devizában fizette a bérleti díjat.

2023. július 4-én 134 igen, 58 nem szavazattal fogadták el a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/4254. számú törvényjavaslatot, amelyben több mint 50 törvény módosítása mellett az is szerepel, hogy a CT- és MR-vizsgálatok esetén az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat. Ezért jövő év november 1-jével megszüntetik azon finanszírozási vagy közreműködői szerződéseket, amelyeket magánszolgáltatók kötöttek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel vagy állami tulajdonú egészségügyi intézménnyel.

A törvény szerint az érintett szolgáltatók kártalanításban részesülnek, és eszközeiket felajánlhatják az államnak megvételre. A változtatást a betegellátás hatékonyságának növelésével indokolták.

A frissen elfogadott törvény tervezete alapján az állami közfinanszírozásban végzett tevékenységet 2024. október 31. napjáig lehet végezni – a konstrukció tehát 33 évet és 23 napot él a magyar egészségügyben.

Mit mond a törvény?

A törvénymódosítás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-át egészíti ki, és lényege két bekezdés:

"(1b) A computer tomográf, valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások (a továbbiakban együtt: CT-MRI vizsgálat) egészségbiztosítás keretében történő végzésére az (1) bekezdésnek megfelelő

a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval,

b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal,

c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóval,

d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval, valamint

e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés.

(1c) Az egészségbiztosítási ellátás keretében diagnosztikai célból kizárólag az (1b) bekezdésnek megfelelő egészségügyi szolgáltató által közvetlenül elvégzett CT-MRI vizsgálat végezhető, a finanszírozási szerződésben ezen eljárások tekintetében közreműködő igénybevétele – az (1b) bekezdés szerinti szolgáltatók által biztosított közreműködés kivételével – a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében nem köthető ki."

2024. május 1. után új, az (1b) bekezdésnek nem megfelelő közreműködésre nem kerülhet sor, és a meglévő szerződéseket a törvény 2024. november 1. napjával megszünteti. Az érintett gazdasági társaságok természetesen kártérítésre jogosulnak, melynek mértékét a törvény 2021, 2022, és 2023 üzleti évek adózott eredményének átlagában határozza meg. A nem állami tulajdonban álló eszköz tulajdonosa az eszközét felajánlhatja megvételre az állam részére. 

A jelenlegi helyzet

2023. július 5-én Magyarországon összesen 141 CT-berendezés és 102 MR-berendezés működik. Ezekből 123 CT-berendezésen és 57 MR-berendezésen végeznek közvetlen NEAK-finanszírozási szerződés vagy közvetett közreműködői szerződés keretében közfinanszírozott vizsgálatot. A törvény eredményeként a 123 CT-berendezésből 15, az 57 MR-berendezésből 8 eshet ki 2024 novemberétől az ellátásból – amennyiben a gépeket a tulajdonosok nem ajánlják fel megvételre.

Lényeges részlet, hogy a törvényváltozás nem vonatkozik a röntgenvizsgálatokra, a mammográfiai vizsgálatokra és a PET/CT és PET/MR vizsgálatokra, ezeket tehát nem érinti a változás.

A törvény fontos, de a radiológus és radiográfus szakma számára szomorú mondata, hogy a CT és MR-vizsgálatokban 2024 novemberétől „közreműködő igénybevétele – az (1b) bekezdés szerinti szolgáltatók által biztosított közreműködés kivételével – a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében nem köthető ki”, azaz a magánorvosok és magáncégek által végzett leletezési, távleletezési vagy CT/MR-operátori munka ettől az időponttól megszűnik.

Kinek lesz ez rossz?

„A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz…”

A több mint három évtized alatt kialakított egyensúly ezzel a törvénnyel megbomlik és új egyensúly alakul ki. A törvény elsősorban az Affidea Magyarország közfinanszírozott ellátást végző diagnosztikai központjait Győrött és a fővárosban, a Mediworld három diagnosztikai központját, Székesfehérváron, Szolnokon és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban, a HUNIKO két diagnosztikai központját Kistarcsán és Diósgyőrött, a kispesti Raditecet, a Pécsi Diagnosztikai Központot, a Budapesti Bajcsy Kórház CT/MR laborját üzemeltető Absolute Medet érinti. De érintettjei azok a magáncégek, például Baján, Gyöngyösön vagy a fővárosban, amelyek közfinanszírozott vizsgálatra, kapacitásuk kisebb részére kötöttek állami kórházakkal közreműködői szerződést.

Emellett kérdésessé válik a CT- és MR-operátorok nem ESZJTV-jogviszonyban történő foglalkoztatása, radiológusok társas vállalkozásainak közreműködőként való alkalmazása, valamint az állami intézményeknek végzett CT/MR teleradiológiai szolgáltatás. Ez utóbbi több megyei kórházat érinthet érzékenyen, főleg azokat, amelyek nagymértékben támaszkodtak a nem helyi radiológusok által nyújtott szolgáltatásra.

Lesz-e ellátási hiány?

Ellátási hiány nem lesz. Míg 2010-ben, amikor 73 CT és 36 MR működött Magyarországon, a CT/MR-teljesítmény felét magántulajdonú berendezésen, illetve központban végezték, mára ez az arány 20 százalék alá csökkent. Amennyiben ez a kapacitás teljes mértékben kiesik, az állami CT/MR diagnosztikai központok, a beutalt betegek átirányításával, új állami berendezések vásárlása nélkül is képesek pótolni a hiányt. Egyedül Szolnokon és Kistarcsán alakulhat ki olyan helyzet, mind a CT-, mind az MR-vizsgálatok esetében, hogy kizárólag magántulajdonban lévő gépen lehet elvégezni, illetve 2024 novemberétől nem-elvégezni a vizsgálatot.

Érdekes a helyzet Pécsett, ahol a Pécsi Diagnosztikai Központ ugyan a törvény felsorolásának nem felel meg, de nagyon közel áll hozzá: a központot üzemeltető Neuro CT Kft. tulajdonosa két nonprofit, egyetemi kötődésű alapítvány, így itt minden bizonnyal a tulajdonjog finomításával és a klinikai központtal való együttműködéssel lesz a továbbiakban is működtethető a nagyhírű, regionális hatókörű intézmény.

A győri, székesfehérvári és szolnoki megyei kórház CT/MR diagnosztikai jövője viszont megoldást igényel, hiszen a magánszolgáltató gépi és humán erőforrás kapacitásának kiesése újragondolásra kényszeríti e megyei kórházak radiológiai stratégiáját.

Mi lesz a magánszolgáltatókkal?

Majd kártalanítják őket – szól a törvény. Megvizsgáltuk, hogy mekkora kártalanításra jogosultak.

A törvény szerint a szerződés megszűnése előtti három üzleti év (2021, 2022, 2023) adózott eredményének átlaga a kártérítés mértéke. Azonban az érintett cégek 2021. és 2022. évi nyilvános eredménykimutatását megvizsgálva érdekes adatokra bukkanunk. Az Affidea Magyarország Kft. még nem hozta nyilvánosságra 2022. évi eredménykimutatását, így nincs információnk üzleti adatairól, de 2021. üzleti évének adózott eredménye -9 millió forint volt. A Mediworld két cégének 2021. és 2022. évi adózott eredményének átlaga 66 millió forint, a HUNIKO Kft. esetében ez az átlag 587 millió forint, a Neuro CT Kft. esetében az átlag 22 millió forint, a Raditec Kft. esetében 27 millió forint, az Absolute Med Zrt. esetében pedig 175 millió forint. A törvény szerint az idei évvel is súlyozott adózott eredmény átlagának háromszorosa jár majd a vállalkozásoknak, és a számokból kiderül, hogy egyedül a HUNIKO Kft. – és minden bizonnyal a legnagyobb szereplő Affidea Magyarország – felé érkezik majd jelentősebb kártalanítás.

Kinek lesz jó ez a változás?

„A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz…”

Elsősorban a nem közfinanszírozott magánegészségügynek. A betegutak vizsgálata alapján egyértelmű: az a beteg, aki diagnosztikai vizsgálatát a magánegészségügyben kezdi, a súlyosabb és csak állami egészségügyben kezelt kórképek kivételével, jellemzően a magánegészségügyben is marad. Ezért azok a diagnosztikai központok, amelyek érintettek, és a fenti listából önállóan, nem kórházi környezetben működnek, minden bizonnyal, szakmai rutinjuk és egészségügyben felépített hírnevük, ismertségük miatt megtalálhatják számításukat a teljes mértékben magánegészségügyi környezetben is.

Ezzel a változással egyértelmű utasítási és felelősségi viszonyok alakulnak ki azokban a kórházakban, ahol eddig a külső szolgáltató jelenléte miatt szigetszerűen működött a CT/MR-ellátás vagy a teljes radiológiai osztály. Ráadásul ez a változás megteremti a megyei kórházak egymással megvalósuló teleradiológiai együttműködésének szükségességét, az állami tulajdonú intézménykörön belül nagyobb állami radiológiai együttműködések kialakulását.

Ha a közfinanszírozott és a magánfinanszírozott ellátás teljes mértékben szétválasztódik, és az International Medical Center által elsőként elindított közfinanszírozás-magánellátás hibrid ellátási modell a törvény erejénél fogva 2024 novemberétől megszűnik, a páciensek számára is egyértelmű lesz a magán- és az állami ellátás közötti különbség. Azok a diagnosztikai központok, és számuk hónapról hónapra emelkedik országszerte, amelyek kizárólag a magánegészségügyi ellátásra fókuszálnak, minden bizonnyal nagyobb betegforgalomra számíthatnak 2024 novemberétől – és mivel az ő üzleti modelljük feltételei javulnak, további MR-központok megnyitása várható.