Újabb szankcionálási lehetőséggel kell szembenézniük az egészségügyi szolgáltatóknak április elsejétől.
A tavaly elfogadott salátatörvény értelmében április elsejétől az ÁNTSZ egészségügyi bírságot szabhat ki. Nyilván nem csoda, ha az intézményvezetők ellenérzéssel fogadják az újabb, forintokban mérhető elmarasztalási lehetőséget az amúgy is forráshiányos időkben. Akad olyan is, aki úgy véli, átfedés van az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) és az ÁNTSZ szankcionálási jogában.
Ez utóbbi felvetéssel kapcsolatban határozott és nemleges választ kaptunk az ÁNTSZ OTH Egészségügyi Igazgatási Főosztályától. Az indoklás szerint az EbF a 2006. évi törvényben meghatározott felügyeleti bírságot szabhat ki, amennyiben megállapítja, hogy a kötelező egészségbiztosítás körében a finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem, vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződéséből folyó kötelezettségét. A felügyeleti bírság mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet. Ugyanakkor az ÁNTSZ akkor szabhat ki egészségügyi bírságot, ha – az 1991. évi XI. törvényben foglaltak alapján – megállapítja, hogy a közegészségügyi-járványügyi jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértették, valamint abban az esetben, ha megállapítja az egészségügyi szolgáltató súlyos szakmai szabályszegését. Egészségügyi bírságot szab ki akkor is, ha az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követ el, vagy szakmailag indokolatlanul eltér a beteg-beutalási rendtől, illetve a szakmai programtól eltérő szolgáltatás nyújt.
A bírságolási jog megadása azért fontos az ÁNTSZ számára – kaptuk a további tájékoztatást –, mert eddig (egészen pontosan 2010. március 31-ig) a jogszabály egyes szakterületeken ezt nem tette lehetővé, csak határozati kötelezésre volt jogosítványa a hatóságnak. Ugyanakkor a bírságolásban a fokozatosság elvét kell érvényesíteniük: egyrészt nem lehet szankcionálni, ha az egészségügyi államigazgatási szerv más anyagi jogi bírságfajtát vagy szabálysértési bírságot helyez kilátásba. Másrészt a hatóságnak a törvény szerint lehetősége van a pénzbeli büntetés mellőzésére, ha a jogsértőt írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy határozattal tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.
Ha mégis kiszabja a bírságot az ÁNTSZ, az összeget az eset összes körülményeihez, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyához, az okozott sérelemmel érintettek köréhez, a jogsértő állapot időtartamához, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításához kell igazítani. Továbbá a nem „visszaesők" külön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti a már kiszabott bírságot, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent – és persze a bírság megfizetésének határideje még járt le.
Ugyanakkor többszörös jogsértés esetén halmozottan, valamint ismételten is kiszabható a bírság, és egyenesen kötelező, ha különösen súlyos esettel találkozik a hatóság.
Lakossági vagy dolgozói bejelentések alapján indít vizsgálatot az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézete, így a büntetés nagyságát is az érintett hatóság szabja meg a törvény alapján.
Azt is megtudtuk, hogy nincs betervezve előirányzat a beszedendő bírság nagyságára vonatkozóan, a befolyó pénz az ÁNTSZ saját bevétele, amelyet az egészségügyi miniszter jóváhagyásával használhat fel.