A salátatörvény hét törvényt érint, jelentősen átalakítja az egészségügyet mind az ellátók, mind az ellátottak körében.
A Magyar Közlöny 211. számában megjelent az 2022. évi LXXIII. törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály. Ez többek között érinti a krónikus betegellátást, a feladatot átadják a szociális ágazatnak. A védőnői rendszer és a háziorvosi ellátás szervezése pedig kikerül az önkormányzatok feladatai közül, és az állam veszi át. Budapest kivételével a mentők szervezik az ügyeleti ellátást jövő év júliusától.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság egységeként létrehozzák a Nemzeti Praxiskezelőt, amely a tartósan betöltetlen körzetekben az általa választott háziorvossal láttatja el a körzet lakosait. Újra oszthatják a körzeteket a „gazdaságos” méretek kialakítása érdekében, az 1200 főnél kisebb praxisokat 2028-ig megszüntetik.
Városi kórház csak az lehet, amely 0-24 órában alkalmas a betegfogadásra, vármegyei kórház pedig az, amely 0-24 órában sürgősségi ellátást is biztosít.
A jogszabály szerint a látogatási időn túl is bent maradhat a kórházban egy segítő személy olyan beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni vagy haldoklik.
A centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat: abba a kórházba helyezhetők át az egészségügyiek, ami maximum napi 2-3 órás tömegközlekedéssel elérhető az otthonuktól.
Az orvosok gyógyítói teljesítményétől függően akár 40 százalékkal emelkedhet, de akár 20 százalékkal csökkenhet a bére.
A járóbeteg-ellátás állami kézbe vétele nem szerepel a jogszabályban, ám számos adatot kikérhet a tulajdonostól az állam: például adatszolgáltatás kérhet a települési önkormányzatoktól az általuk ellátott járóbeteg-szakellátási feladathoz kapcsolódóan a feladatellátás módjáról, a feladatot ellátó intézmény szervezetéről, a feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság ingó és ingatlan vagyonáról, az ellátáshoz kapcsolódó szerződésekről.